Szép napot!
Már aktuális lenne egy ilyen forum. Igaz, nem fogyókúrás, de várom a hozzászólásokat:)
Ne kíméljetek!
Ne kíméljük egymást.
Hajrá csajok :)

fórum: 

hozzászólások

Szia Moncha!

Én ugyan nem nagyon vagyok tapasztalt, de talán elveszteni akkor a legkönnyebb egy pasit, hogyha érdektelen avgy vele szemben. ha nem találkoztok eleget, vagy ép ha túl sokat találkoztok. ha nincs meg az összhang, de talán legfőképp, hogyha nem vagy szerelmes. bár tuti rámcáfolnak, hogy a szerelem nem elég, én egyenlőre ezt tapasztaltam:)
azt hogy te mit csináltál rosszul nem tudom, mert nem voltam ott:)
a másik hogy az ember mindig meg tudjon újulni a kapcsolatban, és újra vissza tudja hozni azt az első hetekben/hónapokban megjelenő érzést...

pusz, viorica

Köszönjük az első hozzászóló véleményét :))
A kupaktanács ezen beírás alkalmával a következőket állapította meg:

*elveszítjük a pasit, ha:
érdektlenek vagyunk neki
ha túl sűrűn vagyunk vele
ha nem eleget vagyunk vele
összhang hiánya
szerelem hiánya a pasi részéről

*marad a pasi, ha:
meg tudunk újulni a kapcsolatban
ha fent tudjuk tartani a kezdeti állapotot

Hát most nem tudom mit mondjak? Ezért nehéz párt találni és együtt maradni, mert tartsd fennt a kezdeti állapotot és egyben legyél kész mindig megújulni is :-P Jóóóó, értem én, hogy hogyan gondoljátok.
De talán a legnagyobb ellenség az érdektelenség, ha nem keltjük fel az érdeklődését.akkor aztán lóghatunk a nyakán vagy éppen ellenkezőleg, azzal "büntetjük", hogy megvonjuk a társaságunkat, hátha úgy érdekesebbek leszünk.

Összhang hiánya....hát, ez megint jó kérdés. Gyakorlatilag mi a Kedvessel semmiben nem egyezünk, más az ízlésünk, minden dolog eldöntéséhez boxlunk egymással.persze ez még nem biztos, hogy nem összhang, ugye.
Ismerek olyanházaspárt akik büszkén mondogatták, hogy ők bezzeg mindenben egyetértenek..stb. Hát, szerintem az már rabszolgaság nem házasság....

Szóval valami olyan elegyet kéne összehozni, mint amikor a pasik aszongyák, hogy egyszerre legyél szende szűz, és útszéli kurva.....
Na, valami ilyesmi
de én is várom a hozzászólásokat :-))))

Az a baj az útszéli kurvával, hogy néhány pasi úgy gondolkodik, el kell vennem egy szende szüzet, az jó anya és feleség lesz, az útszéli kurvákkal meg jó lesz mulatni.......:( Olyan hülyék!:)))) Ez olyan, mintha mi nem szeretnénk a "rossz fiúkat"!!!!

Jóreggelt kedves hallgatóim!:))

Elveszíthetünk egy pasit, ha azt hittük ő az igazi, aztán hírtelen fellibben a rózsaszín köd és nem az van ott, akit képzeltünk. Létezik igazi, drágáim? Vagy csak leányálmokat kergetünk????? A jó kis filmek azt mutatják nekünk, mi milyen rondák vagyunk, szürkék és mennyire szar a kapcsolatunk.....VAGY körbenézünk és látjuk, hogy senki és semmi nem tökéletes. A mi kapcsolatunk sem az, kérdés, elviseljük, vagy keresünk tovább......Én belefáradtam a jobb keresésébe, nincsen tökéletes. A lényeg, hogy a legjobbat hozza ki belőlem és én belőle.

A lényeg: Biztos szerelem az, amit annak hiszünk?

Meg fel tudnék sorolni ezer dolgot!

Huhhhhh! Ez jó téma, és eléggé nehéz is. :-/ Szerintem még idesorolható a kommunikáció hiánya, ha előbb- utóbb nem egymással élnek,hanem csak egymás mellett. de ehhez már együtt kell élni. Más a helyzet, ha csak bimbodzó a kapcsolat, ugye.De fontosnak mondanám az egymás iránti tiszteletet, őszinteséget és a szeretetet.
A másik meg az, hogyha valaki menni akar, akkor el kell engedni.Adjunk magunknak is egy esélyt az újra. Naaaa, szóval nehéz ez....

Egy pasit akkor lehet megtartani,ha akarja,h megtartsák...
Elveszíteni pedig úgy a legkönyebb, ha már eleve menni akar....

Sztem "fortélyok" nincsenek.
Minek újulj meg, ha megújulatlan énedbe szeretett bele?
Az összhang unalmas.
A kezdeti fellángolást pedig mélyebb érzelmek követhetik/követik.
Jó tömör voltam!
:-o)

de gondolod, hogy a hétköznapok nem ölik meg a kapcsolatot? hogyha egymás mellett éltek, ahogy azt mondta is vki, és csak úgy elvagytok... nem hiszem hogy ne ölne meg egy kapcsolatot, hogyha a fáradtság a stressz és a mindennapi gondok felemésztik az egyik felet, vagy mindkettőt...
a megújulást főleg arra értettem, hogy le tudd rázni ezeket a dolgokat és adj egy olyan nőt akin látszik hogy szereti saját magát, elégedett és még el is akarja csábítani a párját.
a másik pedig hogy mivel az ember - jó esetben- egyfolytában fejlődik, a kapcsolatnak is fejlődnie kell. mert hogyha az egyik "elmegy egy másik úton" és a másik nem akarja követni, akkor veszett ügy.
meg sztem hogyha "vki menni akar" akkor az sose szeretett annyira hogy érdemes legyen vele maradni...
no most ennyi:)

Sziasztok! Én egyszer hallottam egy tök érdekes gondolatot:egy kapcsolat akkor működik, ha az egyik egy kicsit mindig jobban szereti a másikat. Akkor mindig van az egyik részről megbocsátás, türelem, odaadás.
Az ex pasimmal ezt meg is figyeltem. És tényleg volt, hogy úgy éreztem, én nem szeretem most őt annyira, amennyire ő odavan értem, és volt, hogy én voltam cefetül oda érte, és részéről éreztem, hogy kissebb lángon él a dolog. ÉS ez mindig kiegészitette a hétköznapokat is.

Jóestét!
Kíváncsian olvastam a hozzászólásokat és köszönöm amit eddig olvastam.
Várom őket...a továbbiakban is :)
Természetesen arc nélkül. Bár én itt sok embert ismerek személyesen is...mert ugye a régi tagok, akik a kezdetektől itt lapulnak :) őket már ismerem személyesen is...
Na szóval.
Én is vallom az elvet, hogy ritka az a szerelem, amikor a két fél ugyanolyan mértékben érez. Annyira ritka, hogy szerintem nincs is.
Ebből kiindulva pedig a konklúzió, hogy a férfinek kell jobban szeretnie.
Valamiért úgy gondolom, hogy csak így működhet a dolog...

Várom a hozzászólásokat, izgisen :)

Igen, énis elterveztem szépen, hogy majd olyan fiúval állok le, aki jobban szeret engem, így nem fog elmenni, megcsalni és majd a tenyerén hordoz! Sorba egymás után raktam ki az ilyen fiúkat, mert nem bírtam elviselni. Nem tudtam jó lenni hozzájuk és nem tudtam boldog lenni, mert nekem fontos, hogy adjak!

Sziasztok!
Érdekes dolgokat olvastam itt, de egy dolgot mindenki kifelejtett. Szerintem egy kapcsolat alapja, hogy a párod (és természetesen te is a párodat) olyannak szeressen amilyen vagy. Téged és ne a külsődet, a ruhatáradat, hanem TÉGED.
A másik fontos dolog szerintem, hogy tudni kell komoly dolgokról is beszélgetni, de nem szabad ezekről túl sokat beszélgetni.
Nem szabad elfelejteni szórakozni és örökgyereknek maradni. A megsavanyodott embereket senki sem szereti.

Sziasztok!

Örülök a témának, mert ez egy örök kérdés: a Férfi és a Nő viszonya, mert ugye erről van szó. Végülis nagyrészt azért fogyizunk, hogy a másik nemű emberek kívánatosnak találjanak.

Az egyik könyv, ami nálam nagy szemléletváltozát hozott:
Ellen Fein, Sherrie Schneider: Titkos szabályok

Ez a könyv csak nőknek szól, ezért rejtve olvasandó.
Az olvasottak úgy csapódtak le nálam, hogy egy nő viselkedjen nőként. Azaz: legyen tudatában saját lénye értékeinek és a nőiességéből fakadó képességeknek, tulajdonságoknak. Tisztelje testét és lelkét, és hozza felszínre képességeit, amelyek főként a kedvesség, üdeség, nyitottság, befogadás, odaadás és áldozatvállalás, szeretni tudatás, testi és lelki értelemben az életadás.
A nő ne akarjon a szerelme haverja lenni, és egyáltalán: tartózkodjon a férfias vonások felvételétől.
Szóval a nő legyen NŐ, mert a férfi a NŐT keresi, aki mellett FÉRFI lehet, és így mind a ketten kiteljesedhetnek. Ha a nő női mivoltában, a férfi pedig férfi mivoltában kiteljesedhet, akkor az egy boldog és erőtadó kapcsolat lesz.

Szerintem a mai világban tényleg az a baj, hogy a férfiak és a nők nem találják saját helyüket, szerepüket, minden össze van zavarodva ebben a nagy szabadságban...

Szia Babika!

Igen, igen! Azért tartunk itt ahol tartunk, mert mindenki önmegvalósít és mindenki karriert épít és megszerzi első lakását, autóját, cégét, aztán esetleg eszébejut: ja, családot szeretnék, vagy akkor már nem. z engem mélységesen felháborít. Ma már 30 után szülünk........Nem hiszem, hogy jobb, mint 20 évesen szülni és azt sem hiszem, hogy az jobb.....

Na, látom szófosásom van kora reggel!!!!!!:))))

Kedves Mindenki!

Olvasgattam a hozzászólásokat, és leszürtem egy meglátást.
Akármilyen szabados világban is élünk, az "erkölcsi szabályok" - legalábbis kis hazánkban- még sokat megőriztek a régi értékekből, amik valójában nem is régiek, hanem örök értékek. Az ember néha úgy érzi, hogy ciki ezeket képviselni vagy felvállalni, de aztán mégis kiderül, hogy érdemes, mert nem egy -egy ember gondolja így, hanem sok.
És ennek örülök.
Olvassa minél több nő az általam dicsőített "Titkos Szabályok"-at!

eddig sikerült tartani magam.pedig még össze is futottam Vele.sikerült úgy hozzávágnom egy mondatot,hogy rá se pillantottam.az még most meghaladja az erőmet.
csak most kezdtek el potyogni a könnyeim,ahogy titeket olvastalak.olyan jó,hogy mellettem álltok.de el se tudjátok képzelni,hogy mennyire fáj...
tudom,a döntésben segítettetek,de innentől ez már az én utam.nekem kell végigjárnom.adjon az ég elég erőt hozzá.

Moncha,írok majd még szabályokat,de előbb ki kell bőgnöm magam.de tényleg ajánlom én is a könyvet,nem olyan borzasztó az ára:1777 Ft-kb.4 doboz cigi ára...
na mondjuk én se most fogok leszokni a füstölésről...

Kedves Frodo!

Tényleg nehéz lehet, és sírd is jól ki magad, engedd feltörni az érzéseket. A szerelmed elvesztésén kívül biztosan kavarog még benned néhány érzés: pl. csalódottság, egy "álom" összetörése, a magánytól való félelem, némi önsajnálat, harag és talán megvetés, amiért nem volt képes téged választani és méltón szeretni az a férfi stb. Nem árt, ha ezeket tudatosítod magadban, és egy életre megjegyzed ezt a végdő soron negatív tapasztalatot.
De azért ne add át magad teljesen ennek a gyásznak, és engedd azt is, hogy az élet más szépségeket mutasson meg neked. Kezdd el értékelni pl. a természeti szépségeket, ezt a kellemes, megnyugtató őszi időt, egy kedvesen mosolygó eladónőt, vagy bármilyen pozitív emberi gesztust. Ezekből a kis boldogságokból meríts erőt, és szerintem most pihentesd a férfi témát. Vésd az eszedbe, hogy a boldogságod SOHA nem egy férfin fog múlni, hanem magadban és magad körül kell megkeresned a boldogságot, az igazi boldogságot adó élményeket. A mostani szenvedésed egyenesen arányos azzal, hogy mennyire tetted magadat függővé egy másik embertől, jelen esetben egy férfitől. Egy emberi lény szerintem nem alacsonyodhat le addig, hogy élete értelmét egy másik emberbe helyezze, mert abból úgyis előbb-utóbb csalódás és szívfájdalom lesz. Most neked is - mint mindenki másnak - meg kell tanulnod, hogy hogyan találd meg az apróbb-nagyobb örömöket az életben, és elégedj meg azzal, ami van. És! Soha ne akard azt, ami a másé. Neked külön utad van, külön életed, és saját férjed lesz, ez nem is kérdés.
Továbbra is gondolok rád!

Hello babika!
Nagyon érdekes amit írtál. Olvastam korábban egy könyvben, már nem emlékszem hol -ne kérdezd-, hogy amikor elhagyják az embert milyen érzések törnek elő...ahogy írtad, pontosan az volt a sorrend...
csalódottság...stb.stb. düh, a végén pedig harag.
Ez volt írva ott is.
Ilyen volt már nálam is egyszer.
Mondjuk azt még most sem értem, hogy most miért nincs ez... nálam?

Kedves Babika!

Nagyon bölcs vagy. Gratulálok. Saját tapasztalatból mondod ezeket, vagy csak úgy, spontán. Egyik baratánőm is elvesztette a szerelmét és e-mailben elküldetem neki a Frodónak írt tanácsaidat, a nevében is köszönöm.
Hány éves vagy, ha lehet ilyet kérdezni?

Na.lányok!!!
Olvasom egy ideje amit ide írtok, de eddig még nem írtam, pedig volna mit!!! Egy cseppecskét (kb 20 év) idősebb vagyok nálatok két gyermekkel és két házassággal.
Nekem az a tapasztalatom, hogy úgy lehet megtartani a pasikat, ha nem kapálódzunk utánuk. Ha "rendes, aranyos" csajszi vagy egy darabig ok., aztán le sem.... Ha egy bestia vagy aki meggyötri öket az hosszabb távon jobban működik. Én most 15 éve élek ebben a házasságomban és azt mondom, hogy az utóbbi válik be! Persze lehet, hogy ez pasifüggő. Sztem, nem érdemlik meg a rendes csajokat, bestia kell nekik!
Üdv. mindenkinek!

Itt vagytok még?! meginogtam és...vissza is estem egy kicsit...egy 10 perces találkozás és egy csók erejéig. menni fog,érzem,jó úton vagyok,de egyből teljesen elszakadni nincs erőm. és persze Ő is jobban teper azóta...bizony,bizony,nehezen viseli az egója,hogy valaki (többé-kevésbé) ellen tud állni neki. nem ehhez volt szokva a drága...
látjátok,azért már tudok egy kicsit gúnyolódni is rajta.próbálok a hibáira fókuszálni.nehéz dolgom nincs,mert az van neki bőven.csak eddig azokkal együtt szerettem az egész embert.na,ezt a butaságot többé nem fogom elkövetni.

Nahát Frodoka!
Pont tegnap filóztam tajtad... :-P Azon gondolkodtam,hogy nem "hallottam" felőled egy ideje, és valyon hogy vagy??? Hogy bírod? nem táncoltál-e vissza???
Most olvasom,hogy bizony visszaeső vagy.... :-((
Szerintem ez nem fog jóra vezetni....!!! Na, mindegy, szóval tarts ki és bizony légy erős, hiába kavar,mint az állat ez nem a Te utad!!!
Inkább men o lyan helyre ahol tuti,hogy nem fog felbukkani, egyszóval kerüld őt.
De mindenesetre jól haladsz előre. és ne izgulj, mert figyelünk.... :-))))

teljesen nem tudom kerülni,mert majd' mindennap bejön oda,ahol dolgozom.nem mondhatom,hogy nem jöhetsz be,mert nem ronthatom az üzletet,másrészt évek óta be-bejön,mindenki faggatná,mi történt...szóval ez nem egy járható út.

viszont baromi jól leplezem már megint az érzelmeimet előtte,tök fesztelen tudok lenni,kedves,de félreérthetetlenül csak haveri.és tudjátok,mi a furi?hogy nem kíván ez tőlem olyan hatalmas erőfeszítést!szóval...nem akarom elkiabálni,de mintha csillapodnának a viharos érzelmeim.még mindig nagyon kedvelem,sőt,hát persze,hogy szeretem is még,de már nem érzem azt az elemésztő vágyat,hogy mindig itt legyen mellettem,és az érintésére se vágyom annyira.nem is mondtam,de ez a csütörtöki csók...sose volt még ennyire kevéssé jó.biztos a bűntudat is benne volt,meg hogy ti is "telebeszéltétek" a fejem (aminek csak örülök!!!),szóval nem igazán tudtam élvezni.
ez már nem csak egy kósza érzés.valami igen erősen változóban van...

Drága Frodo!

Látod, mind izgulunk érted, és megértünk mert mi is nők vagyunk. Ilyenkor jövök rá, hogy a férfi és a nő mennyire különbözik egymástól, és mennyire máshogy gondolkodik. Mondhatni tűz és víz vagyunk......
Egy nő teljesen megérti és átérzi, amin átmész, éppen ezért tudunk neked mi is tanácsot adni. És ez a tanács egyértelműen távol akar tartani téged attól a férfitől. Légyszi vigyázz magadra, és lehetőleg ne a csókon próbáld ki, érzel-e még valamit iránta. Ezzel mellesleg a fickóban azt az illúziót kelted, hogy még meggondolhatod magadat. Kedvesen és határozottan utasítsd el magadtól, és engedd, hogy a lelkeitek közötti távolság fényévnyire növekedjen. Vetkőzz ki ebből a kapcsolatból, mert ez valóban nem a Te utad.
Szerintem jobban tennéd, ha kerülnéd vele a testi érintkezést, pláne a csókot. Ha teper érted, azt meg zsebeld be magadnak fájdalomdíjul. Remélem térdre hullva, sírva szánja-bánja majd vétkeit. Egyrészt azt, hogy megcsalta a feleségét, másrészt, hogy kihasználta az érzelmeidet. Szerintem te is tehetsz egy mély elhatározást, hogy többé nem kívánod el más házastársát.
Továbbra is gondolunk rád! Légy erős, és tarts ki az elhatározásod mellett.

Te figyu! Van egyáltalán fogalma a kis drágának róla, hogy Te le akarod őt építeni? Vagy csak távol tartod magadtól (kérdéses sikerrel)? Mert ha nem, akkor csöppet megnehezíted a dolgod, ha ő még mindig azt hiszi, hogy vevő vagy rá.
Ha nem nyitod ki a szád, akkor ennek nem lesz vége sosem.
Na, gyerünk!

Csak nézek magam elé.
Rossz kedvem van.
A barátom kérdi,mi a bajom.
Rossz kedvem van!
Mondom én,és csak nézek magam elé.
Bökdösi a vállam.
Minek kell abból a lányból
akkora ügyet csinálni?
Hát azért,mert szeretem!
Gondolom,
De csak annyit válaszolok:Csak!
És alig várom,hogy láthassam.
Pedig azt mondta,nem is lesz a feleségem.
Mihálka György:Szerelem

.....

már megint olyan kedves és figyelmes és megértő velem,mint már nagyon régen nem volt.vagy talán sohasem.
képes valaki ennyire számító lenni,vagy tényleg nem akar elveszíteni?!
nem értem az egészet.már megint tök mást gondolok róla meg az egészről...
unom.

egy tök más kérdés,aminek semmi köze a mi helyzetünkhöz:ha Ő és én halálosan egymásba szerettünk volna (és nem ily egyoldalú a szitu),és mondjuk most le lenne csekkolva,hogy életünk végéig boldogan élünk,míg meg nem halunk,akkor is árulásnak és elítélendőnek és hibának találnátok a dolgot?vagy ebben az esetben némiképp "megengedhető" a csalás,megcsalás?nem tudom jól megfogalmazni,de ugy értitek...szóval akkor is végig kéne szenvednie az életét egy rossz házasságban a felesége mellett vagy...?
pusztán elméleti a kérdésem,tényleg,MERT HÜLYE AZÉRT NEM VAGYOK?tudom,hogy a valóságban az érzelmekkel mi nem így állunk...csak ez eszembe jutott,kíváncsi lennék a véleményetekre!!

Ide figyelj Frodo!
Belekezdhetünk most a mi lett volna ha... dolgok elemezgetésébe, de nem sok értelmét látom. Ha mindketten szerelmesek lettetek volna, az se változtatott a tényen, hogy félrejár a pasi. Mondhatjuk, hogy áldozat vagy, de csak nagy jóindulattal. Inkább neveznélek cinkostársnak.
Az hogy ő most nekiállt utánad kapálózni, egyértelmű jele annak, hogy jó úton haladsz. Ne inogj meg, ezek mind csak fogások, amivel próbál megtartani. Tartst folyamatosan szem előtt, hogy te játékszer vagy a számára.
És tudod azért egyetértek gesztenyeszívvel, az én első támadási felületem is a szerető lenne, nem pedig a férjem. De mivel te segítséget kértél, ezért úgy gondolom benned is mocorog a rosszérzés, hogy tilosban jársz, így megérdemled az odafigyelést.

Ne haragudj a durva szavakért, de most nagyon felment a pumpám!
A múltkor már azt hittem, emberhez méltóan kezdtél gondolkodni. Úgy látszik tévedtem.
A kérdésed:
...szóval akkor is végig kéne szenvednie az életét egy rossz házasságban a felesége mellett vagy...?

A válasz: nem kell szenvednie a házasságban, dehogy, váljon el, éljen veled, moss TE rá, főzz rá, viseld a bogaraid TE, és szenvedj TE, ha új pipit talál. A mostani felesége és a gyerekek (ha vannak) még jobban szenvednek, viszont a boldogsághoz nekik is joguk van.
... azt le sem írom, mit kapnál tőlem, ha az én férjem vagy valamelyik sógorom lenne az érintett. Nem érdekelne ki kezdeményezte, az első te lennél, akinek megadnám ami jár neki!!!

...véleményt akartál, itt van...

Szia Kisgé!

Én sem hiszek az "igaziban".
Ez azóta van, mióta egy pszichológus megnyugtatott(?:)), hogy az ember életében több tíz olyan ellenkező neművel találkozik, akivel illenek egymáshoz és akivel együtt tudna élni.
Ma mindenből a túlfűtött szerelem és erotika csepeg, azt magasztalja a média. Így szegény jónép ez alapján választ, vagy legalább is sokan. A férfibe legyek fülig szerelmes és legyen jó nagy f-ka (szegény férfiak... nem csoda, hogy annyi az impotens).
Semmi sem szent, mindenki zsákmányra les, a húst keresi....
Nem csoda, hogy haldokolnak a házasságok, az emberek boldogtalanok, gyerekek meg nem születnek. Mindez azért, mert életünk fő célja, hogy "boldogok legyünk...", közben meg csak az üresség és az örömtelenség nő bennünk.

Hali!

Ezt szépen írtad, igen, erről van szó! Együtt olyan emberrel tudok élni, akivel hasonló vérmérsékletünk van, mittudomén ő sem rendmániás, meg én sem, tudunk alkalmazkodni.....Ez egy dolog és ez a nehezebb. Volt már olyan szerelmem, hogy állandóan szenvedélyesen szerettük, vagy utáltuk egymást, na vele nem tudtunk együtt élni........:)))

Én nem vagyok benne biztos, hogy a házasságok emiatt haldokolnak. Régen is megcsalták egymást az emberek csak akkor nem volt divat az elválás.
A gyerek szülésről meg hát én sem fogok 1nél többet szülni az tuti. Egyet az ember még fel tud nevelni úgy hogy megadjon neki mindent. De mire vállaljanak be az emberek több gyereket? a 20évig fizetendő 50-60 ezres lakásrészletre? 1 gyereknél is elég nehéz megoldani, hogy ki menjen el érte az oviba, iskolába (mert a munkahelyeket baromira nem érdekli ez a dolog), hát milyen nehéz lehet ha két külöböző helyre kell rohanni velük mert mondjuk az egyik ovis a másik iskolás...
na jól eltértem a témától...:)

Kedves rika!

Igen, eltértünk a tárgytól, de én most tovább térítem a dolgot:)
Tudom, hogy ma ez a fő érv: Mindent megadni a gyereknek. Gondolom ilyenkor az anyagiakra gondolsz.
Csak az a probléma, hogy ami egy gyereknek kell, az pénzzel nem megfizethető. Mert egy gyerek azt akarja, hogy szeressék, és hogy legyen apja és anyja, hogy biztonságban érezze magát, legyen ennivalója és ne fázzon.
Régen szegénységben nőttek fel a sokgyerekes családok, és különb emerek lettek, mint az elkényesztetett cukorbabák, akik az élet első viharára összeesnek lelkierő és akaraterő hiányában.
Az igaz, hogy régen is megcsalták egymást az emberek, de legalább a rossz és a jó, a helyes és a helytelen fogalmai és határai tisztábbak voltak, mint ma. Szóval nem dicsőítették a rosszat és a jót igyekeztek megvédeni.

:)
Érdekes gondolatok...jogosan.
Persze Rika sem úgy értelmezi...ő is tudja, hogy a szeretet a fontosabb...de azt is hogy a pelenka havonta megüti a minimálbér felét...
A lényeg: szeretetben nevelni a gyerekeket, és naponta megpuszilgatni őket...akkor is ha elvágják a nagyi fonaljait...meg lefejtik a pulcsit...
Az biztos, hogy ha egyszer lesz gyermekem az tutira jól jár velem.
Úgy érzem sok a felhalmozódott szeretet bennem, amit nem tudok átnyújtani...
Bár most itt vannak a gyerekek, nekik is nyújtom...de péntek este hazamennek.

Moncha...
Szerintem is az a lényege a gyerekszülésnek, hogy a bennünk lévő szeretetet tovább kell adni, mert különben besül (lásd Szingli életforma)
Én is pont így érzem magam.
És legyünk őszinték: hiába szeretünk egy férfit, nem folythatjuk meg a túláradó szeretetünkkel. Meg egyébként is: egy nőben nem csak a hitvesi szeretet van, hanem anyai is, és végülis ez a fő "rendeltetése"....

babika!
Szerintem az anyagiak és a szeretet nincs olyan messze egymástól. Nem arra gondoltam, hogy a 17éves fiam alá (persze majd ha lesz....) egy új autot tolnék ballagási ajándéknak, hanem arra hogy el tudjunk menni együtt mindenfelé kirándulni, nyaralni, stb...ehhez akárhogyis szinezzük pénz kell. Az én családom sem volt soha gazdag, és 3an vagyunk testvérek meg is látszott. Édesanyám másodállást kellett, hogy vállaljon, hogy megéljünk. Édesapám még rokkantnyugdíjasként is dolgozott. Ha csak a testvéreiddel vagy otthon és a szüleidet csak este látod úgy elég nehéz szeretet adni/kapni. Na én ezt nem szeretném a gyerekemmel csinálni.
Helyes és helytelen: szerintem a másikat megcsalni helytelen.

babika.
:)
legyen a nő szerelmes...miért ne legyen? persze hogy legyen...úgy a jó...minden. szerintem.
a méretekre vonatkozólag pedig kicsit mások a gondolataim és nem alaptalanul :)) bár régebben máshogy volt... :))
hát találkoztál te már olyan férfivel akinek olyan kicsi volt a farka, hogy teljes merevedésben sem tudtad eldönteni, hogy grafitcerka van-e a zsebében, vagy valami más?
Én azt mondom nem a méret a lényeg, de számít :))
Nem jobb megmunkálni egy szép...ááá
le sem írom :))))
mert még a végén eltalálok menni valahova este...és hát. jajj és hát... húúú

Kedves Moncha!

Egy ceruzától én is elretennék, csak az alapelvre utalok.
Az a baj, hogy minél több férfit "ismersz meg", annál több mérettel találkozol..... utána jönnek az összehasonlítgatások..... :), ami alapján a férfiak bekategorizálódhatnak.... ezért sajnálom őket....

A szerelem szerintem is nélkülözhetetlen a házassághoz, de a józan ész használata is ugyanolyan fontos. Feltéve, hogy egy életre keres társat magának az ember.

:)))
Hát az biztos faragót nem kérek karácsonyra.
Minél több férfit ismersz meg... hm
Azért ez sem állja meg a helyét.
Tény, hogy nem kezdjük a pasi falloszát vonalzóval méregetni, de szerintem itt is az átlagos középút, az amivel találkozik az ember...(néhanapján:)))
Miután nekem a fogyasztásom kisebb mint az átlag magyar nőké nem tudok hozzászólni a méretösszehasonlításhoz.
Konkluziót csak a ceruza és a laposelem elem között tudok felállítani :))
Nah de hagyjuk ezt most.
A lényeget írnám: nem szoktam kategórizálni, viszont felismeri az ember azt, ami neki jó...
Utána pedig az alapján dönt.
Ebben biztos vagyok, ne akarjon senki rámcáfolni :))

:))
Hát Moncha, elég szubjektív dolgokat írtál, úgyhogy erre nem is lehet mit mondani.
Igazából úgy értem a dolgot, hogy a mai nő túlzottan "tapasztalt" ahhoz, hogy egy férfit teljesen el tudjon fogadni, akár szexuális téren is.
Régen meg úgy volt, hogy jóesetben megvolt a szerelem, a testiség meg beteljesült a nászéjszakán. A nő ragaszkodott a férjéhez, és fordítva. Nem fertőzte a gondolataikat előző kedvesek édes-fájó emléke, hanem csak egymásra koncentráltak, egymásban merültek el. Mert akárhogyis, de minden kapcsolattal törik egyet az ember lelke...

Erre csak azt tudom reagálni, hogy jómagamat a konzervatívabb nők közé sorolnám. Bizonyos dolgokban régimódi vagyok. Nem tartom magam túlzottan tapasztaltnak sem, és azt gondolom ez nem is biztos, hogy rossz.
Én azt mondom a férfi legyen férfi, viseljen nadrágot...én meg a szoknyát húzom fel...na jó néha azért le :))
Nászéjszaka? :))
Hol van már az a régi nyár???
Hova lett az emlékkönyv? :)))
Figyelj. Én szerintem ha valakit olyannyira kíván egy nő, hogy ne gondolkozzék azon, hogy na most akkor legyen szex--ne legyen, annak oka van.
Különválasztható a szex és a szerelem. Egy nő is külön tudja pakolgatni, ha a talajon áll, és nem egy lábbal.

Édes-fájó emlék:
szerintem nincs akkora kapacitása ennek a site-nak, hogy én az emlékeimet ide írogassam...és feleslegesnek is tartom már azok boncolgatását. Minek arról beszélni? Főleg a kedvessel?
Alapdolgokat jó ha tud a másik...aztán az is lehet jobb ha azokat sem tudja...

Őszinte legyek?
Most először nem éreztem semmi fájó dolgot régmúltból...amelyek férfiakhoz fűződtek...ha érthető.

Minden kapcsolatban törik a lélek:
ez nem igaz. szeritnem minden kapcsolatban tanul az ember, illetve hoz valamit el. ha valamit el tud hozni, már megérte.
Úgyhogy a mostanira csak azt tudom írni:
köszi.
tényleg. azt viszont nem írom le mit hoztam el...
egyszer talán...egysze biztosan. de az nem most lesz.

Oldalak

Tartalommegosztás

Feliratkozás Feliratkozás a címlapon megjelenített tartalmakra csatornájára