egészség

A hazai piacon elérhető, a modellválaszték zömét jelentő, nagyban reklámozott, „motoros fogkefék” szónikusak. Ugyanakkor léteznek ún. ultrahangos fogkefék is. Ez egy jóval kevésbé ismert technológia, de szerencsére már ezek a termékek is bárki számára elérhetőek.

A megfelelő fogkefe kiválasztásakor sokan teszik fel a kérdést: mivel jobb egy ultrahangos fogkefe mint egy hagyományos forgófejes modell? Jobb-e egyáltalán?

Tisztázzuk akkor egyszer és mindenkorra a két alapvető technológia közötti különbséget.

Akkor már ott tartasz, hogy végül is elfogadod a korodat, az alakodat is, hála a rendszeressé vált testmozgásnak, a visszafogottabb éjszakai pizzázásoknak – bár négysajtosról háromsajtosra váltani önmagában nem elég a jó diétához – és annak, hogy a párod nemrég felfedezte, hogy a nagytükrötök mögé a szaki egykor rejtélyes okokból egy összehajtott papírt tömött, így az eddig enyhén domború volt. Legalább fél centivel szélesebbnek mutatott. Ez volt hát az ok. Válladról a kő nagy csörömpöléssel zuhan a mélybe.

„Felkacagsz. Aztán gyorsan véget vetsz a viháncnak. Valami nem stimmel a fogaddal.”

A dokinál fél évente megfordulsz, rendszeresen le is kapja a fogköveket, meg nagyleltárt csinál, különösebb problémád nincs, megvan mind, na jó a bölcsességfogadról pár éve lemondtál, nem lett volna hiteles. Mégis, úgy fest, csak a sötétebb ruhák mellé mutat jól a teleszájas mosolyod, a krémszínű mellett már nem nagyon virít.

Amikor huszonhat éves lettem, át kellett élnem egész addigi életem legfélelmetesebb időszakát. A félelmemet nem a munkám, hanem az egészségi állapotom váltotta ki belőlem. Hosszú heteken át voltak furcsa fájdalmaim, melyek következtében állandóan rémképek rohantak meg közeli halálommal kapcsolatban. Egy határon túl már nem voltam képes elviselni a félelmet, és úgy döntöttem, lesz, ami lesz: elmegyek orvoshoz. Az orvos különös diagnózissal állt elő: epe- és vesegyulladásom volt egyszerre.

Tesszük fel magunknak a kérdést nap mint nap, de a válaszok, amiket kapunk nem feltétlenül megnyugtatóak, sőt néha még a nyomdafestéket sem tűrik el. De akkor hol találjuk az igazságot? Mik a legfontosabb tényezők?

Ha ennyi kérdés, kétség merülhet fel ezzel a témával kapcsolatban, akkor talán érdemes egy kis vizsgálódást tenni ezen a területen, vajon mi lenne az az állapot, amikor nyugodt szívvel kétségek nélkül bátran kijelenthetnénk, Élni jó! Nagyon jó! És talán arra is érdemes egy pillantást vetni, milyen tényezők szükségesek ahhoz, hogy bátran megtehessük ezt a fenti kijelentést.

A stevia rebaudiana, vagy magyarosított nevén sztívia (nevezik még édeslevélnek, mézlevélnek sőt jázminpakócának is!) évek óta foglalkoztatja a természetes táplálkozás szakértőit. Itt az idő, hogy megtudjuk, valójában mi az és honnan származik.

Ezt a rendkívül édes levelű növényt a dél-amerikai indiánok már évszázadokkal ezelőtt felfedezték, majd ételeikben, italaikban édesítőszerként használták. Levelei 30-szor édesebbek a cukornál, a belőle nyert kivonat akár 300-szor. Valószínűleg az indiánok ezt nem tudták, és feltételezhető, hogy nem is emiatt kedvelték ennyire az édeslevelet, sokkal inkább gyors sebgyógyító és gyulladásgátló hatása miatt.

Azóta azonban számos más jótékony hatása is ismertté vált a tudományos kutatások során.

A diéták korszakát éljük. Egyre több ember figyel oda a táplálkozására, és a hangsúly egyre inkább áthelyeződik a mennyiségről a minőségre.

Sokan mondják, hogy az egyoldalúságot mindenképpen el kell kerülni, mert a test megbosszulja. Pedig sokszor nehéz a változatosságot biztosítani, pláne, ha az ember éppen kezdő egy adott témában, gondoljunk csak egy „zöldfülű vegára”, aki az első pár nap megunja a zöldségeket, és fogalma sincs, hogy mit ehetne még hús helyett. Vannak olyan diéták, melyeknek viszont kifejezetten szerves része a húsfogyasztás, de ott meg a nagy mennyiségű szénhidrátról kell „lemondani”, amit nem mindenki visel könnyedén.

A vitaminok csuda dolgok. Megfelelő mennyiségben képesek arra, hogy a testünket teljesen egészségesen tartsák, és akár komoly betegségeket is lehet kezelni velük – persze hozzáértő segítséggel. Nem titok, hogy rákost, AIDSest is meggyógyítottak már vitaminokkal, és bár ezt az illetékes hatóságok néha nehezményezik, nekünk tetszik. Mennyivel megnyugtatóbb a tudat, hogy nem valami kezelhetetlen betegséggel állunk szemben, hanem egy jókora vitaminhiánnyal, nem? Nézzük, mire valók például a B-vitaminok: