Az leszel, amit megeszel? | lowcarb magazin

Az leszel, amit megeszel?

Amikor huszonhat éves lettem, át kellett élnem egész addigi életem legfélelmetesebb időszakát. A félelmemet nem a munkám, hanem az egészségi állapotom váltotta ki belőlem. Hosszú heteken át voltak furcsa fájdalmaim, melyek következtében állandóan rémképek rohantak meg közeli halálommal kapcsolatban. Egy határon túl már nem voltam képes elviselni a félelmet, és úgy döntöttem, lesz, ami lesz: elmegyek orvoshoz. Az orvos különös diagnózissal állt elő: epe- és vesegyulladásom volt egyszerre.

Rettegtem a kórháztól, a műtéttől, attól, hogy epe- és vesekövem lesz, attól, hogy tönkremennek a szerveim és egész hátralévő életemben diétáznom kell. Az orvosom azonnal be akart utalni az egyik kórházba, de én hallani sem akartam róla. Kocsiba vágtam magam és vidékre menekültem. Három napon át szenvedtem egy panzióban, éjszakákat átrettegve, míg az egyik éjjel végérvényesen elegem lett. Hajnali két óra felé járt az idő, amikor kikeltem az ágyból, leültem bérelt szobám egyetlen asztalához, és elmélkedni kezdtem. A következőket írtam fel egy papírlapra:

„A testben zajló folyamatok közül (leszámítva a fennmaradáshoz nélkülözhetetlen állandó funkciókat, mint például vérkeringés) alighanem az emésztés a legfontosabb. Az emésztés látja el energiával a testet, és az emésztés építi a testet. Az emésztésnek a táplálkozáshoz van köze, így tehát nyilvánvaló, hogy a táplálkozás ALAPVETŐ fontosságú tevékenység.

Ebből következően rendkívül sok betegség és elváltozás eredhet a táplálkozásból.

A tápláléknak tehát nem az a lényege, hogy finom legyen. Az íz, az illat és a látvány másodlagos. Márpedig kint a világban azt állítják, hogy ezek képezik a lényeget, és mindközül az ÍZ a legfontosabb. Én magam is annyira ráálltam erre, hogy egyes ízektől függőség alakult ki nálam.

A következőket bátran megállapíthatom:

ADAT:
A test elsősorban az emésztés révén nyer energiát és alapanyagot az építkezéshez.
FOLYOMÁNY:
A táplálkozás létfontosságú.
FOLYOMÁNY:
A helyes táplálkozás önálló tudományág kell legyen.
FOLYOMÁNY:
A táplálkozás lényege a megfelelő anyagok megfelelő mennyiségben és módon való bevitele a testbe.
FOLYOMÁNY:
Tehát az élelmiszer íze, illata és kinézete másodlagos.

Tisztában kell lennem azzal a ténnyel, hogy bizonyos élelmiszerekkel kapcsolatban függőség alakult ki nálam; ezen élelmiszerek közül néhány káros – esetleg mindegyik az. Ennek következményeit most érzem: fogaim mentek tönkre; hullik a hajam; elhíztam, és rendszeresen fájdalmaim vannak.

Azt gondoltam, hogy az íz az elsődleges, továbbá az illat és a látvány is lényeges, míg a többi, a tartalom, nem fontos. Ez nem igaz. Így helyes: az első a tápanyag; minden más csak ez után jön.

A gyógyuláshoz idő kell, talán több hónap, vagy év.

Azt mondták nekem, hogy az egyetlen probléma, amit a helytelen táplálkozás okozhat, az elhízás. Ez hamis információ. Majdnem minden testi probléma a helytelen táplálkozásból ered.

A táplálkozástudomány alapadatai:

ADAT 1.
Mivel a testi folyamatok majdnem mindegyike vizet igényel, nagy mennyiségű vizet kell inni minden nap.
ADAT 2.
Két étkezés között pihenni kell néhány órát, hogy legyen idő az emésztésre.
ADAT 3.
Tilos kényszerből enni.
ADAT 4.
Az ételt alaposan meg kell rágni.
ADAT 5.
Tilos túlzott mennyiségű ételt enni.
ADAT 6.
Tilos inni és enni egyszerre, nehogy a folyadék felhígítsa az emésztőnedveket, és ezáltal rontsa az emésztés hatékonyságát.

A táplálkozással viszem be a testembe azokat az anyagokat, amelyekből a testem energiát nyer, és amelyekből építkezik. Ebből következően a helyes táplálkozás létfontosságú. Nagyon hosszú időn át, életem nagyon nagy részében HELYTELENÜL táplálkoztam. Ha így folytatom, akkor rámegy a testem. Előbb-utóbb BIZTOSAN. Nincs más lehetőségem, mint elfogadni azt a tényt, hogy helyesen kell táplálkoznom, és nincs más választásom.”

Ezeket írtam össze arra a papírlapra, és azonnal elkezdtem átalakítani a táplálkozásomat. Hat héttel később minden betegségem, minden fájdalmam (és a fájdalommal együtt a félelmem is) megszűnt létezni. Semmilyen gyógyszert nem szedtem be, és orvos sem kezelt.

A különös ebben az egészben, hogy azóta eltelt közel harminc év, és az emberek többsége még mindig azt gondolja, hogy az íz a lényeg, és hogy az átmeneti gyomorrontáson és az elhízáson kívül semmilyen problémát nem okozhat a helytelen táplálkozás.

Süssék rám, hogy nem vagyok elég tájékozott, de én magam soha nem olvastam arról, hogy az ízek drogok. Pedig azok. Bizonyosfajta ízek. Függőséget okoznak. És nem könnyű leszokni róluk.

A ma emberét ellátják tápanyag nélküli, üres „élelmiszerekkel”, melyek kémiailag felerősített íz-aromákat tartalmaznak. Ezek erős függőséget okoznak. Ez a függőség azt eredményezi, hogy az ember újra és újra enni vagy inni akar az általa oly nagyon „imádott” ételből vagy italból, és így, idővel elegendő mennyiséget visz be a testébe az ezekben az „élelmiszerekben” lévő mérgekből ahhoz, hogy megbetegedjen és meghaljon.

Bárhogyan hangzik is, az igazság az, hogy tudatosan megmérgeznek minket.

Ízekkel hozzáláncolnak bennünket ezekhez a mérgekhez, és mi szolgamód bevesszük belőlük a napi adagunkat.

Az íz a kulcs.

Tudom, hogy még a gondolata is fájdalmas, de mégis, az egyetlen esélyünk az, ha szembeszállunk az ízek csábításával.

Ez olyan, mintha a táplálkozás lényege veszne el.

Mégis meg kell tennünk.

Én nem látok más kiutat.

 

Tisztelettel: Julius Andan
www.azigazsagavilagrol.hu