Hogyan tartsuk meg a pasit vs hogyan veszítsük el a pasit

Ja'
Frodonak üzenném még: Igen! A pasi csak meg akar dugni!

hegy...
csak képtelen vagyok normálisan írni

megyek is. majd felnézek...ha jobban vagyok.
pápá

Olyan kérdés nincs, hogy hogyan veszítsünk el egy nőt?:D:D Pasik jól értenek az elüldözésünkhöz...
Nap kérdése: miért van az, hogy iszonyatos probléma az, hogy nem értek vele egyet egy kérdésben ill., hogy különbözik a véleményünk? Most pl. ezért nem szól hozzám egy órája...:P

hát igen.a szív dolgai mindig nagy viharokat képesek kavarni.
sokakat képtelen vagyok megérteni.ők azok,akik meg engem nem értenek,sőt néha mintha szántszándékkal félreértenének.
az érzések.és köztük a legerősebb:a szerelem és a szeretet.éppen azért érzés,mert nem a fejünkkel irányítjuk őket.itt nincs olyan,hogy csak rajtunk múlik,éppenhogy nincs.ha ellen tudsz állni,és irányítani tudod...hát,drágáim,akkor olyan messze vagytok a szerelemtől...

nahát és ez a kategorikus kitartás akár egy bűnrossz házasság mellett is...mindenki követ el hibákat,még azok is,akik néha szent embernek hiszik magukat.ha épp nem ilyen nagy horderejű dologban,mint a házasságkötés,hát örüljenek maguknak.de ha valaki itt követ el óriási baklövést,amire csak utólag jön rá,hát bűnhődjön egész életében?..."hol a kegyelem,ami minden bűn alól felold?..."
egy nagyon közeli példa:2 ismerősöm huszas éveik végén házasságot kötött,kb.fél év múlva megromlott a házasság,egy év múlva a fiú szerelmes lett másba.rá egy évre elváltak (a lány szenvedett ugyan vagy fél évet),a srác elvette az új nőt,és a lányra is rátalált az igaz szerelem.négy boldog ember él most a világban,ha pedig a ti "erköcsötöket" követi (úgyis tudjátok,kikhez címzem),élne négy boldogtalan (de minimum 2 közülük,elég alaposan beláttam abba a házasságba,hát...).most akkor kinek lenne jó,ha még 50 évet elszenvednek egymás mellett?nektek?!mert hogy nekik nem,az tuti.
ember embernek farkasa?...

a Kedvesnek pedig még az emlékét is kitöröltem...igen,sajnos csak az agyamból sikerült.annyira szeretem még mindig,hogy... á,mindegy.
nem is tudom,miért tettem.magamért egy kicsit,de leginkább őérte.rá fog jönni egyszer,hogy mekkora jót tettem vele.ha még most nem is érti,és nem is magyarázhatom el neki.de akkor majd hálás lesz nekem.
mert ha maradt még valami a házasságából,akkor vissza fog térni hozzájuk.ha meg nem...ez már úgysem rajtam múlik.megkapta az esélyt.

Akkor elmondom miről van szó. Tegn. volt egy megbeszélésen ahol pénzügyi tanácsadónak lehet jelentkezni.. a tanfolyam 1napos..az árát le sem merem írni. A nőci telebeszélte a fejüket, hogy Ő havi 1millió ft-ot keres. Ez a munka a jövő a tuti pénzforrás. Ő oda van a gyönyörtől és szinte ugrál, hogy ez kell Neki. Én elmondtam, hogy én nem csinálnám ezért meg ezért ill., hogy miért nem értek ezzel egyet, de term. tiszteletben tartom a döntését, ha ezt akarja ám legyen... Erre föl voltam én minden még ádáz ellenség is. Valaki aki hátráltatja mindenben...
Ez persze nincs így..csak én biztosítóztam és tudom, -hiszen tanultam azt-, hogy hogyan kell más emberekre hatni, elhitetni velük, hogy ez kell nekik. Tegnap Vele is ez történt...

Jaj Skaccok ez ismerős!
De én már majdnem nagy túlélő vagyok ebben, bizony!!
Igaz,hogy néha idegbajt kapot, de elmúlik. Zazuka ismeri a Kedvesemet.
Mi a Kedvessel teljesen 2 különböző egyéniség vagyunk,a legkisebb dologért is közelharcot kell vívnom vele. Néha a guta megüt, gondolom, hogy őt is, de így vagyunk egy egész.
Nem mondom,hogy könnyű, de előbb-utóbb beleedződik az ember lánya.
De a "buli" végén vagy én, vagy ő rájövünk,hogy a másik jót mondott :-))
Ja, csak eddig eljutni...... :-O

visszaolvastam pár oldalt.
hát igen,ezért kár ilyen témában konkrét dolgokról beszélni,mert más nem ismerheti az összes körülményt.
meg amiket ismer,azokról is hajlamos megfeledkezni.pl.:babika.azt írja,hogy " aki szerető szerepre VÁGYIK...","perverz örömöt érez...".hát.leírtam,hogy mit szenvedtem ebben a kapcsolatban.igen távol voltam bármiféle örömtől,legyen az perverz vagy nem perverz.és hogy szerető szerepre vágyna valaki is,aki igazán SZERETI a másikat?!?!ne légy már nevetséges!!!másra se vágytam,mint normális életet élni vele,kimenni az utcára,egy ágyban aludni,és igen:mosni,főzni rá!!!ezt a korábbi 5 éves kapcsolatom utolsó percéig szívesen tettem.nem tudom,ti miért állítjátok be ezt olyan hatalmas tehernek,jó,lehet,hogy 20 éve csináljátok,én meg csak 5-ig,de ha valakit szeretek,ez számomra olyan természetes!
a felesége pedig nem szenved!!megvannak a maga kis dolgai,útjai...egyszerűen csak győzni akar!..nem tudja a szerencsétlen,amit én igen,hogy soha nem fogja őt otthagyni a Kedves.és azt is tudom,hogy miért.mert szereti,még most is,jobban,mint Őt a felesége valaha is szerette.csak épp otthon tényleg nem kap meg semmit.és ezt nem Tőle,hanem közös ismerősöktől tudom.8-tól 5-ig elengedi úgy a felesége kaja nélkül,hogy nem tud napközben kaját venni.előfordul,hogy az anyjánál mosat,vagy épp ő maga,mert az asszonyka nem hajlandó.és hogy meggvarrjon egy elszakadt ruhát?soha.
hát ha az a rohadt papír nektek annyira szent,nem tudom,mi a véleményetek a vele járó íratlan feladatokról,szabályokról.mert szerintem akkor azokat is be kéne tartani.

Éppen,hogy nem áltatom magam.A feleségét szereti,tudom.Az okát nem értem,ez van és kész.
A többi csak mellékkörülmény,és azért említettem,mert sokan sokmindent félreértettek.
És NEM csak dugni akar.Meglepődnétek,ha elárulnám,az 1 év alatt hányszor történt meg AZ.Pedig sokat találkoztunk,leültünk,beszélgettünk,úgy, hogy AZ szóba se került,mert egyszerűen nem arra volt igényünk.Sokminden mást is kaptunk egymásból.És én oda is adtam mindent,csak Ő nem tud nekem szerelmat adni.És ezen semmi nem fog változtatni.Ha már eddig nem történt meg.De én ezzel végig tisztában voltam,mert sosem mondott mást,nem ígért többet.Csak magamban reménykedtem,hogy hátha mégis....Hát,ez is elmúlt már.De még akkor sem vagyok képes NEMSZERETNI Őt.

Sziasztok!

NEM ISMERI VALAMELYIKŐTÖK NORBI GLADIÁTOR FITNESS KAZIJÁT? SZEMEZGETEK VELE, DE NEM TUDOM, MEGÉRI-E MEGVENNI....

egyet biztosra tudok, a jó szex annyira nem fontos...ez tuti.
viszont nálam sem :)
de ha rossza a pasi az ágyban elbúcsúzunk :)) azonnal :)))

Hát igen csajok, ha most a régi honlapon lennénk, akkor Hoxa megdorgálna, hogy ennek nem itt van a helye.
Babika:
Nekem megvan a gladiátor kazi, anyutól másoltam át. Hát mit mondjak, amit még a nyomdafesték elvisel? Picsaszar! Én azt értem el vele, hogy görcs állt a derekamba. Szar az egész. Viszont ezzel a duci-tréninges dologgal fölcsigáztatok.

Úgy látom,sikerült agyon csapnunk/nom?? az eredeti témát:)

Nna, azért szóljatok hozzá szívügyi nyavalya ügyben is.....

"Az érzéseimnek nem parancsolhatok,és maga az a tény,hogy az ember szeret,egyszersmind jogot is ad rá,hogyszeressen,bárhogy csóválja is fejét a világ,és bármily rejtélyt emlegessen is."
(Fontane)

A barátnőmtől.
De ideteszem. Hátha segít azoknak, akiknek kell, magamnak...
Szóval nektek. Olvassátok el. :)

"Egy könyörületes személy, látva hogyan küszködik egy pillangó, hogy kiszabadítsa magát a bábból, segíteni akart neki. Nagyon gyengéden kitágította a szálakat, kialakítva egy kijáratot. A pillangó kiszabadult, kibújt a bábból, bizonytalanul bukdácsolt, de nem tudott repülni. Valamit ez a könyörületes személy nem tudott és ez az, hogy csak a megszületés, kibújás küszködésén keresztül tudnak annyira megerősödni a szárnyak, hogy repülni lehessen velük. Megrövidített életét a földön töltötte, sose ismerte meg a szabadságot, sosem élt igazán."

Én úgy mondom, nyitott kézzel szeretni. Ez egy olyan tapasztalat, ami lassan ért meg bennem; a fájdalom tüzében és a türelem vizében kovácsolódva. Azt tapasztalom, hogy muszáj felszabadítanom azt akit szeretek, mivel ha rákulcsolódok, rácsimpaszkodok vagy megpróbálom irányítani, azt vesztem el, amit megtartani próbálok.

Ha én megpróbálok megváltoztatni valakit, akit szeretek, mivel úgy érzem, én tudom milyennek kéne lennie, akkor egy nagyon értékes jogától fosztom meg. A jogtól, hogy felelősséget vállaljon saját életéért, választásaiért, létformájáért. Valahányszor ráerőltetem a kívánságomat vagy akaratomat, vagy megpróbálok hatalmat gyakorolni fölötte, megfosztom a fejlődés, érés teljes lehetőségétől. A birtoklási vágyammal korlátozom és keresztezem, és teljesen mindegy, mennyire jószándékkal. Korlátozni és sérteni tudok a legkedvesebb óvó cselekedetemmel, és védésem vagy túlzott figyelmem szavaknál ékesszólóbban tudja mondani a másik személynek: "Te képtelen vagy magadra vigyázni, nekem kell veled törődnöm, vigyáznom rád, mert te az enyém vagy. Én vagyok érted a felelős."

Ahogy tanulom és gyakorlom, egyre inkább azt tudom mondani annak akit szeretek: "Szeretlek téged, értékellek téged, tisztellek és bízom benned, hogy birtokában vagy, illetve ki tudsz fejleszteni magadban olyan erőt, képességet, hogy mindazzá válljál, ami lehetséges számodra, ha én nem állok az utadba. Annyira szeretlek, hogy teljesen felszabadítalak, hogy egymás mellett sétáljunk örömben és bánatban. Együtt fogok veled érezni ha sírsz, de nem foglak arra kérni, hogy ne sírj. Törődni fogok a szükségleteiddel, támogatni foglak,de nem tartalak vissza, amikor egyedül tudsz menni. Mindig készen fogok állni, hogy veled legyek a bánatodban, magányodban, de nem fogom elvenni tőled. Igyekezni fogok, hogy figyeljek a szavaidra, azok jelentésére, de nem ígérem, hogy mindig egyet fogok veled érteni. Néha dühös leszek és akkor ezt olyan nyíltan meg fogom neked mondani, hogy ne kelljen a különbözőségünk miatt elutasítást vagy elidegenedést éreznem. Nem tudok mindig veled lenni, nem hallom meg mindig, amit mondasz, mert van amikor magamra kell figyeljek, magammal kell törődjek és ilyenkor is olyan őszinte leszek veled, amennyire tudok."
Tanulom, hogy ki tudjam ezt fejezni azoknak akiket szeretek, akikkel törődök, akár szavakkal, akár azzal ahogyan létezek másokkal és magammal. És ezt úgy hívom, hogy nyitott kézzel szeretni.
Nem vagyok képes mindig távol tartani a kezemet a bábtól, de már egyre jobban megy.

/Ruth Sanford/

Most megfogalmazódott bennem egy újabb dolog.

Megtartani pasit:
kicsit bizonytalanságban tartani...ami az érzelmeket illeti...felé...nem kell kimondani a dolgokat.

Nos, azt gondolom a szeretet vs pénzről, hogy nem érdemes rajta vitatkozni.
Pénzen javakat veszünk, semmi mást. A javak pedig elhasználódnak...
A szeretet amit nyújtunk az pedig örök. És egy életre hálásak lesznek érte.
És neked milyen jó, hogy adhatod.
Nem is érdemes ezen gondolkozni.
Míg mások az adrián nyaraltak...én gyerekkoromban a balatonon lépegettem a söröskupakokban...aztán a tiszán...aztán ma már sehol szinte.
Ha most valaki azt mondaná, menjünk vegyünk egy lángost a balatonon és együk meg a mólón és esküszöm, hogy megölelném. Nem őt, a világot.
Akkor most hogyan is van ez?
:)))

Mi a véleményetek a kimondott dolgokról?
Én kezdem úgy érezni, hogy pontosan addig tart egy kapcsolat, amíg kimutatod az érzelmeidet...illetve viszonzod...amit kapsz.
Aztán ha ez megtörténik...a férfi kicsit kiég...
nincs bizonytalanságban tartva, ezért úgy érzi: megkapott sok mindent...lehet nem is kell tovább a nő?
Erről mit gondoltok?