szombat - 18:37 by Anonymous

Sziasztok Drágáim:))

Úgy döntöttem, hogy minden nap kaptok tőlem, egy jó kis idézetet, vicces dolgokat, de nem vicceket, aranyos kis történeteket.
Aztán, ha Ti is tudtok, hát, nosza, rajta!)
Atkins bácsi remélem nem haragszik meg, hogy itt nem a diétájáról lesz szó:))

fórum: 
archívum

hozzászólások

Anonymous (nem ellenőrzött)

szombat - 18:55

,,A kártyajátékot,amit életnek nevezünk,
az ember a kiosztott lapokból a legjobb
képessége szerint játssza.Akik nem
azokból a lapokból akarnak játszani,
amelyet az élet nekik szánt,hanem
azokból,amelyek szerintük megillette
volna őket,azok az élet kudarcai.Azt
nem kérdezik meg tőlünk,hogy akarunk-
e játszani.Ez nem választás kérdése.
Játszanunk kell.A választás arra von-
atkozik,hogyan játsszunk.\"

/A.de Mello/

Anonymous (nem ellenőrzött)

vasárnap - 17:55

"A győztesek soha nem adják fel. Akik feladják, soha nem győznek."

"Viszontlátásra, mondom és megyek,
Robognak vonatok s életek.
Itt bennem belül valami megremeg,
Mert nem tudom, soha nem tudhatom,
Hogy szorítom-e még azt a kezet,
Amit most elengedek."

Anonymous (nem ellenőrzött)

péntek - 08:47

Mese aról, ki hogyan szeret

Van, aki azt hiszi, tehet amit akar, hisz szeretik.
Van, aki azt hiszi, tehet amit akar, hiszen szeret.
Van, aki úgy érzi, minden tettére vigyáznia kell, éppen mert szeret.
Van, aki úgy érzi, minden tettére vigyáznia kell, éppen mert szeretik.
Van, aki számára a szerelem határos a gyulolettel.
Van, aki számára a szerelem határos a szeretettel.
De van olyan is, aki a szerelmet osszetéveszti a szeretettel, s nem érti, hogy mások feleletul a gyulolettel tévesztik ossze a a szerelmet.
Van, aki úgy szeret, mint az országútra tévedt nyúl, amely a fénycsóvák csapdájába esett.
Van, aki úgy, mint az oroszlán, amely széttépi azt amit szeret.
Van, aki úgy szeret, mint a pilóta a várost, amelyre bombáit ledobja.
Van, aki úgy, mint a radar, amely a repulok útját vezeti a levegoben.
Van, aki békésen szeret, mint a kecske, amely hagyja, hogy megszopja az éhezo kisgyerek.
Van, aki vakon, mint a másikat alaktalanságába nyelo amoba.
Van, aki esztelenul, mint az éjszakai lepke a lángot.
Van, aki bolcsen, mint a medve a téli álmot.
Van, aki onmagát szereti másban, s van, aki onmagában azt a másikat, akivé maga is válik általa.

smallviki

péntek - 09:30

Most olvastam, és annyira tetszik, ezért leírom Nektek is!

"Valami érthetetlen kapcsolat van a barátság és a csillag között.
Miért csillag a barát?
És miért barát a csillag?
Mert olyan távol van, és mégis bennem él?
Mert az enyém, és mégis elérhetetlen?
Mert az a tér, ahol találkozunk nem emberi, hanem kozmikus?
Mert nem kíván tőlem és én sem kívánok tőle semmit?
Csak azt, hogy legyen, és így, ahogy van; és ő van, és én vagyok, ez kettőnknek tökéletesen elég?
Nem lehet rá válaszolni.
Nem is kell.
De, ha nem is lehet, barátom iránt mindíg azt fogom érezni, hogy csillag,
a világegyetemnek rám ragyogása."

Hamvas Béla És még egy:

"Barátok nélkül vadon a föld."

smallviki

péntek - 09:32

Hervay Gizella:
Levél helyett
Milyen gyönyörű: szólni lehet, és kiszámíthatatlan, hogy mit válaszolnak. És megtörténhetik: társra is találhatunk, csak meg kell tanulnunk az ő egyetlen, soha meg nem ismételhető nyelvét. Csak meg kell ismernünk, a föld rétegein át haladva, a történelem korszakain át haladva, eljutva oda, ahol ő csak ő, ahol ő a teljes világegyetem, és megszólítani.

Megtalálni azt a szót, amit ő keresett, de nem talált, amire szüksége van, hogy a föld rétegein át haladva, a történelem korszakain át haladva, eljusson végre oda, ahol ő csak ő, ahol ő a teljes világegyetem. Felesleges és nevetséges olyan szavakat dobálni felé, amelyeket mi szeretünk, ezzel csak megütjük, hiszen én, ha azt mondom: tej, nagy diófát látok, a lomb közt kis égdarabok, a fa alatt kerti asztal, pohárban tej, tündöklik a tej, a táj. De lehet, hogy ő arra emlékezik, hogy nem kapott tejet, nem volt, és az anyja messze volt, és megütöd a szóval. De ha megtalálod neki azt a szót, amit keres! Társad lesz és válaszol, és válaszában felfénylik az elveszett szó, ami gyermekkorod zsebéből valamikor nyomtalanul kigurult.

Ha megtalálnám! Sose merném többet kimondani a szót: szeretlek! Csak azt mondanám: vonat, mert talán állomás mellett lakott, és évein át-átzakatolt a vonat, félelmet hozott és sóvárgást távoli tájak felé. Vagy azt mondanám: cigaretta, mert kidobta a vonatablakon át a csomag cigarettát, mikor tisztuló tüdővel robogott a szerelem felé.

Csak rá kell figyelni, a mozdulataira: karjával most olyan ívet ír le, amilyet csak az tud, aki egész lényével mozdul vagy szól, semmi más nem válasz neki, csak az, ha te is egész valóddal felé fordulsz.

A szájad mellett egy ránc emlékezik, és a szemedben olyan látható a szégyen, hogy elfordul és cigarettára gyújt. Fájdalmaiddal soha el nem érheted, arcodon a fájdalom nyomai, és hangodat érdessé teszi a visszafojtott sírás. E1 kell hagynod emlékeidet is, mert történelem előtti korból valók, mikor még nem tudott emberhez szólni az ember, csak ütött. Csupa kék-zöld folt az arcom, nem szóltak hozzám, csak ütöttek, s nekem most szólnom kell, meg kell találnom azokat a szavakat, amelyekre neki van szüksége. Hiába mondom a magam szavait, nem figyel oda. Kikapcsolja a telefont.

De hiszen volt egy mozdulata, feléd fordult, mint aki egész lényével mozdul, felé fordultál, mint aki egész lényével válaszol, megölelt, mint aki először ölel, mint aki utoljára ölel, megölelted, mint aki először ölel, mint aki utoljára ölel. Mégis csak ennyit mondtam: szeretlek.

Anonymous (nem ellenőrzött)

péntek - 12:39

Tanuld meg elengedni a múlt szerelmeit, szeretteid!
És tanuld meg tiszteletben tartani az ő döntésüket!
Mert ami nincs, az fájhat, de attól még nem lesz..."

"Ha fát ültettél, türelemre van szükség.
Nem húzhatod ki naponta a földből,
hogy megnézd, mennyit nőtt a gyökere."
A. Oakwood

Volt egy szerelem, ennek éltünk ketten.
Volt egy szerelem, ez volt minden percem,
ez volt a világ.

A Hold, s a tenger, puha árnyak a fák,
mindez hol van már? Megölte a tél,
meghalt a világ.

Már tudom, hogy más a szerelem,
nem örök nyár, nem végtelen ölelés,
hisz vége már.

Régvolt szerelem, már csak bennem él.
Elmúlt szerelem, árnyék és a fény,
régen messze jár.

Már más itt a táj, idegen szó,
idegen kéz, mely ölel át, s az esti szél
rád nem talál.

Régvolt szerelem, soha nem jön vissza már,
ráborult az éj, halvány lett a fény,
és rámszállt a magány.

Van, akit azért gyűlölsz, mert szeretni is tudnád.

Anonymous (nem ellenőrzött)

péntek - 12:41

Gabriel Garcia Marquez 13 jótanácsa az élethez:

1. Nem azért szeretlek, aki te vagy, hanem azért aki én vagyok melletted.
2. Senki sem érdemli meg a könnyeidet, aki pedig megérdemli az nem fog sírásra késztetni.
3. Csak mert valaki nem úgy szeret téged, ahogy te szeretnéd, az még nem jelenti, hogy nem szeret téged szíve minden szeretetével.
4. Az igaz barát a kezdet fogja és a szívedet simítja.
5. Akkor a legelviselhetetlenebb valaki hiánya amikor melletted ül és tudod, hogy sosem lehet a tiéd.
6. Sose felejts el mosolyogni. Még akkor sem, amikor szomorú vagy.Lehet, hogy valaki beleszeret a mosolyodba.
7. Lehet,hogy csak egy ember vagy ezen a világon, de valakinek te jelentheted magát a világot.
8. Ne vesztegesd idődet arra, aki nem tart téged érdemesnek arra, hogy veled töltse.
9. A sors talán azt akarja, hogy sok nem megfelelő emberrel találkozz mielőtt megismered az igazit, hogy mikor ez megtörténik igazán hálás legyél érte.
10. Ne sírj,mert vége lett! Mosolyogj mert megtörtént.
11. Mindig lesznek emberek, akik meg fognak bántani, tehát nem szabad feladnod a hitet. Csak légy óvatos!
12. Légy jobb ember , és tudd, hogy ki vagy, mielőtt valaki ujjal találkozol, akitől azt reméled, hogy ismer téged.
13. Ne küzdj túl erősen. A legjobb dolgok váratlanul történnek.

smallviki

hétfő - 10:36

Kedves Tündérmeggy!

Nagyon tetszenek az írásaid, és örülök, hogy egyszer rátaláltam az oldaladra! :)

(és jöjjön az a bizonyos hátsó szándék, ami miatt billentyűt ragadtam, hogy írjak NEKED):

Van négy ember. Barátok. Mind családanya. Hárman osszefogtak(az egyikük édesanyám), hogy karácsonyra meglepjék a negyediket egy "különleges" ajándékkal. Arra gondoltak, hogy olyan verseket, történeteket és írásokat mondanak fel CD-re, amelyek a barátságról, a szeretetről szólnak.

Ez igazán szép, és kedves gesztus, nem? Mégis van egy csekély gond.
Engem kértek meg, hogy gyűjtsek verseket, történeteket, szóval bármit a témában. És én gondban vagyok.

Abban szeretném kérni a segítségedet, hogy ismersz-e véletlenül olyan könyveket, verseket, írásokat, internetoldalakat, stb. amelyeket fel tudnának használni?

Válaszodat előre is köszönöm!

Anonymous (nem ellenőrzött)

hétfő - 21:13

Szep tunderorszag tamad fol sziremben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagara nezek,
Megszall egy titkos, gyonyoru igezet,
Ilyenkor decemberben.
...Bizalmas szivvel jarom a vilagot,
S amit az elet vagott,
Behegesztem a sebet a szivemben,
Es hiszek ujra regi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.
Es valahol csak ketkedo beszedet
Hallok, szomoruan nezek,
A kis Jezuska itt van a kozelben,
Legyunk hat jobbak, s higgyunk renduletlen,
S ne csak igy decemberben.
Juhasz Gyula:Karacsony fele

Anonymous (nem ellenőrzött)

szerda - 18:57

A Télapó fizikája

Miért nem létezhet a Télapó (Mikulás)?

Mindenki által jól ismert törvényszerűségek alapján be fogjuk mutatni, hogy a címben szereplő személy nem létezhet!
Lássuk a tényeket!

1.
A rénszarvas
Jelenlegi tudásunk szerint a rénszarvasok egyik ismert fajtája sem képes repülni. Igaz, a kutatók szerint még kb. 300 ezer élő szervezetet kell tanulmányozni, hogy ezt biztonsággal kijelenthessük, de ezen élőlények többsége valamilyen rovar,vagy baktérium, így kevés az esély a felfedezésre! Ez a tény azonban nem zárja ki a repülő rénszarvasok létezését!

2.
A világon jelenleg kb. 2 milliárd gyerek él (gyerek=18 év alatti személy). A Télapó nem látogatja meg a muzulmán, hindu, zsidó és buddhista gyerekeket, ami a Télapó munkaterhelését 85%-kal csökkenti, tehát marad 378 millió gyerek. Háztartásonként átlagosan 3,5 gyerek van (a népszámlálási adatok szerint), ami 91,8 millió házat jelent.
Feltételezzük, hogy háztartásonként legalább 1 jó gyerek van!

3.
A nehézségek a munka során...
Télapónak, a különböző időzónák és a Föld tengely körüli forgása miatt 31 órája van (és nem 24) arra, hogy az ajándékokat szétossza, feltételezve, hogy Keletről Nyugat felé halad (ami számunkra teljesen logikus). Ez másodpercenként 822,6 lakást jelent. Tehát lakásonként 1/1000 másodperce van arra, hogy megálljon, kiszálljon a szánból, leugorjon a kéményen, lerakja az ajándékokat, a kéményen visszamásszon, beszálljon a szánba és a következő házhoz menjen. Ha feltételezzük, hogy a 91,8 millió háztartás a világ különböző részein található, akkor az háztartásonként 0,78 mérföldet, összesen 75,5 millió mérföldet jelent. Ekkor még nem számoltuk bele azt, amit 31 óránként egyszer mindenképpen csinál mindenki, valamint az étkezést stb.

Ez 650 mérföld/másodperces (kb. 1000 km/s) sebességet követel, ami a hangsebesség 3000-szerese. Összehasonlításképpen, a leggyorsabb ember által készített jármű, az Ulysses űrszonda mindössze 27,4 mérföldet tett meg másodpercenként. Egy hagyományos rénszarvas legjobb esetben is csak 15 mérföldet (kb. 25 km)képes futni óránként, ha nagyon siet.

4.
Talán így lehetséges?
A játékok tömege egy újabb érdekes eredményhez vezet. Ha minden gyerek csak egy közepes méretű Lego csomagot kap (kb. 1 kg), az 321300 tonnát jelent, és akkor még nem számoltuk magát a Télapót, aki az állítások szerint igencsak túlsúlyos. A földön egy hagyományos rénszarvas maximum 150 kg-os terhet képes húzni. Feltételezve, hogy a "repülő rénszarvasok" ennél ügyesebbek és tízszer ennyit bírnak el, akkor is 214200 rénszarvasra van szükség, nem pedig 6-8-ra, ahogyan azt a szemtanúk állítják. A sok rénszarvas persze tovább növeli a szán súlyát, ami most már 353.430 tonna. Megint csak összehasonlításként: ez a tömeg négyszer akkora, mint Queen Elizabeth hajó tömege.

5.
Ez lenne a valóság?
Ha ez a 353 430 tonna súlyú szán 1000 km/s-os sebességgel közeledik, akkor nagy légellenállásba ütközik. A légellenállás felhevíti a rénszarvasokat. A két vezér rénszarvas másodpercenként 143 000 000 000 000 (143 trillió) Joule energiát nyel el. Elhanyagolható idő alatt égnek el, (eközben 234 000 000 000 decibel erejű robbanás hallatszik) kigyújtva maguk mögött a többi rénszarvast. Az egész szán ( a rénszarvasokkal együtt) 4,26 ezredmásodperc alatt ég el. A Télapót, akire eközben 297 500 N centrifugális erő hat, 120 kg-os Télapó esetén (ami nagyon kevés) 8 207 123 kg-os erő préseli a szán háttámlájához...

Azt hiszem, mindenki számára világos már, hogy ha valaha létezett is a Télapó, már biztosan nem él!

Anonymous (nem ellenőrzött)

csütörtök - 10:40

"Sosem a búcsúlevelek,
nem a szakítás, nem a könnyek
jelentik azt, hogy elköszöntek
örökre a szerelmesek,

de a strandon a tétován
más combra áttévedt tekintet,
a türelmetlenül leintett
hálálkodás a nász után,

ha nincs folytatni gusztusod
a kedvesed-harapta almát
vagy amikor gyönge diadalmát
meghagyni színleg sem tudod

mikor először áll meg úgy
pillantásod a kedves arcán,
hogy nem vidámodsz fel nyugalmán
s nem leszel tőle szomorúbb,

mikor szúrás nyomán a vér
egy perccel hamarabb megalvad
és mikor csók közben magad vagy
szerelmed véget akkor ér."

(Baranyi Ferenc: Egy perccel hamarabb)

smallviki

hétfő - 12:05

Szerteszív
Van valaki a világon, aki minden teremtményt szeret. Egyenként. Egy hegy gyomrában él, valahol az óceán mélyén. Amikor élet születik ezen a földön, kap egy nevet. Ezeket a neveket felkapja a szél, elfújja a tengerek partjaihoz, ahol a halak meghallják, és elviszik a Szerteszívhez, hogy szerethesse őket. A hegy visszhangzik a szüntelen néváradattól. Amint valakinek elhangzik a neve, attól a pillanattól kezdve része lesz a Szerteszív szeretetében, a név pedig áttetsző buborékba zárva lebeg a barlang vizében. Ha meghal, a halak magukkal viszik a buborékot a barlang szájához, az pedig felszáll a tenger felszínére, ahol szétpukkan, és a név visszakerül a szélhez, aki eljuttatja egy újonnan születő élethez. Ha a halászok olyan halat fognak ki, amelyik új nevet szállít a Szerteszívnek, megfosztják tulajdonosát a Szerteszív szeretetétől. Az ilyen lények hiába sóvárognak szeretet után, még ha meg is találják a körülöttük lévőkben, minduntalan az az érzésük, hogy nem kapnak eleget. És a nevük örökre kikerül a körforgásból, hiába keresi a szél.

smallviki

hétfő - 12:06

Mi a fontos az életedben?
Egy filozófia professzor azzal kezdte az előadást, hogy fogott egy konzervüveget és feltöltötte kb. 5 cm átmérőjű kövekkel. Diákjaitól megkérdezte, hogy tele van-e az üveg, mire igennel válaszoltak. Ezután elővett egy dobozt, tele apró kaviccsal, és elkezdte beleszórni a kavicsokat az üvegbe. Miután a kavicsok kitöltötték a kövek közötti üres helyeket, megint megállapították, hogy az üveg tele van. A professzor ezután elővett egy dobozt homokkal és azt kezdte betölteni az üvegbe. Természetesen a homok minden kis rést kitöltött.
„És most - mondta a professzor - vegyék észre, hogy ez az önök élete. A kövek a fontos dolgok - család, partner, egészség, gyerekek– ha minden mást elveszítenek, az életük akkor is teljes maradna. A kavicsok azok a dolgok, amik még számítanak, mint a munka, a ház, az autó. A homok, az összes többi. Az apróságok. Ha a homokot töltjük be először, nem marad hely a kavicsoknak és a köveknek. Ugyanez történik az életünkkel. Ha minden időnket és energiánkat az apróságokra fordítjuk, nem marad hely azoknak a dolgoknak, amik igazán fontosak. Fordítsunk figyelmet azokra a dolgokra, amelyek alapvetők a boldogságunk érdekében. Játsszunk a gyerekeinkkel. Szakítsunk időt az orvosi ellenőrzésre. Vigyük el a párunkat táncolni. Dolgozni, takarítani, vendégeket hívni, rendet rakni mindig lesz időnk. Először a kövekre figyeljünk oda - azokra, amik igazán számítanak. Állítsunk fel fontossági sorrendet. A többi csak homok.

Mariann

kedd - 15:07

Bocsi, ha bús hangulatot teremtek, de egy évforduló alkalmából írtam:

Az angyal

Egy decemberi ködös éjjelen
Összemosódott a múlt, s jelen.
Különös érzés járt át teljesen,
Átjárta a lényem, a lelkem.

December van, kint fagy és hideg,
Sötét, homály, minden oly rideg.
Egy hűs szellő símítja arcomat,
Cammog az idő, áll a pillanat.

Pár éve, egy ugyanilyen napon,
Egy fáradt lélek csendben távozott.
Elment csendesen, nem köszönt.
Talán tudta, várják őt ott fönt.

Elment, talán mert elengedtem,
Hisz már csak feküdt nagy betegen.
Beteg volt, élni se akart már!
Elengedtem, s akkor ez úgy fájt!

Lehet, hogy angyal lett, ki ránk vigyáz.
Ahogy telik az idő, enyhül a gyász.
Ha kérdezik, vannak-e angyalok:
Vannak! Otthonuk a gondolatok!
Tovább élnek az emlékeinkben,
S egy angyali rész a lelkünkben.

...és amikor alvó gyermekemre pillantok,
Fáj, hogy nem látta e pillanatot.
Fáj, hogy nem ismerte, nem ölelhette,
Még az érkezését sem sejthette.
Most helyette is ölelem gyermekem,
Az angyali kezével én érintem.

Tudom, az az angyal most mosolyog,
Nekem mégis sok-sok könnyem potyog.
Ordítanék, miért mentél el Apám?!
De csendben maradok, mert tudom:
Bennünk él tovább!

Anonymous (nem ellenőrzött)

kedd - 15:50

Hú, ezek az elmúlt beírások nagyon szépek, és tanulságosak.
Én is írok egy kedvencemet. Másnak a párjával közös daluk van, nekünk a férjemmel közös versünk (nem a mi alkotásunk, csak rátaláltunk).

"Vérpiros rózsa ajzva súg
Hószín lélekig ér.
A rózsa vörös, ha sólyom
Galamb, ha hófehér.

Bimbót adok, tejfehéret
Pír csak a hegyén ragyog.
Mert, ami érzés legtisztább, legédesb
A sóvár ajkon a csók."

Anonymous (nem ellenőrzött)

péntek - 09:11

"Ne az éveket számold – számold az emlékeket!"

--------------------------------------------------------------

"A legfényesebb jövő mindig egy elfelejtett múlton fog alapulni;
nem tudsz továbblépni anélkül, hogy ne hagynád a múltbeli hibákat és bánatokat magad mögött."

--------------------------------------------------------------

"A legboldogabb embereknek nem feltétlenül jut mindenből a legjobb;
ők pusztán mindenből, amivel találkoznak életük során a legtöbbet hozzák ki."

Anonymous (nem ellenőrzött)

péntek - 09:59

Hát itt egy kis szösszenet így karácsony előtt mindenkinek:

Lászlóffy Aladár: Jóslat

Mindenütt megépül az út és mindenkiben, én ezt biztosan tudom.
Ezzel a tudattal hallgatom a sárban hörgő autókat, a csontjaik rázó parasztszekerek hangját, a gyalogos csoszogást- nehéz megérkezések, elakadások hírét is így veszem, ezzel a hittel.
Bányászsisakban a hét törpe jön,
Apró csákánnyal utat vág a szíved körüli aranyba.
Robbant, hidal, áttör, elsimítja a régi görgetegeket.
Ha megérzed, széttárt karral, lélegzetfojtva fogsz majd állni, hogy össze ne törd ezt a tájat.

smallviki

csütörtök - 13:41

Méz

A fájdalmam oly érett, mint a méz már,
és bölcs és mély és terhes száz titokkal,
és minden kincseket magába foglal,
és hallgat és vár, sehova se néz már.
Virágtalan bánat. De ez: a minden.
Méz, tiszta méz, méz, mennyei ital,
több mint a föld tünő virágival,
ambrózia, virágok lelke, kincsem.
Gyümölcs, nektár, melytől üdül a hívő,
minden cukrot magába édesítő.
Én csak röpültem és ezt szüreteltem
kalászos rónán és szőlős hegyekben,
ezt szüreteltem, mert én csak röpültem,
és életem nehéz mézzé köpültem,
bánattá, jajjá, könnyé, tiszta mézzé,
egy csonk világban egy fájó egésszé.
Ó lankák, ó virágok messze tája,
ti telt gyümölcsök korhadt rúdakon,
s ó könny, te élet mély esszenciája,
megölt virágok méze, fájdalom.

(Kosztolányi Dezső)

Anonymous (nem ellenőrzött)

csütörtök - 23:15

Ha csak szárnyrebbenéssel puhább
tekinteted a kőnél
Ha csak egy éjszakára vagyunk
ketten a nyerő fél
Ha csak én érzem is úgy
lassú tested megértett
Mert nem vesz, csak kér
és csöndesen ad, ha kérek
És a kezed se tör, zúz, fojt, arat, rabol
hanem bejár figyelve, kérdez-válaszol,
Nekem elég
Még így is alig merem hinni, hogy vagy
S mint ilyen, vagyok, én is
Ember.
Létezem.

(Dedinszky Erika)

Anonymous (nem ellenőrzött)

péntek - 22:27

Nekem ez a kedvencem A csábító naplója-ból van..

"...Tudta, hogy eltévedt, mint az, aki a téves útra sodorta őt. Van valami lázító abban, ha valaki egy utat tévesztett vándort rossz irányba küld, s miután végleg eltéved, a sorsára hagyja. Ennél van még egy megrázóbb eset is: amikor valaki odáig juttat egy embert, hogy az önmagában téved el, s elveszti önmagát. A tévelygő vándornak mégiscsak megvan a maga vigasza, hiszen a vidék folyton változik körülötte. MInden változással új remény ébred benne - remény, amely kiutat kínál. Annak viszont, aki önmagában téved el nincs nagy területe, ahol mozoghatna. Hamar észreveszi, hogy folyton körbe jár, és a körből nem tud kikeveredni. A riadt vadhoz hasonlóan, kétségbeeséstől kergetve lohol a kijárat után, miközben újra meg újra a bejáratot találja meg, melyen keresztül csak önmagába térhet vissza...."

Anonymous (nem ellenőrzött)

szombat - 16:57

Szia Moncsicsi!
Ez nekem is nagyon tetszik, az én kedvencem egy jó ideje pedig ez a vers (ha bajban vagy válságban voltam többször segített):

Pusza Sándor: Donum

Kaptál egy arcot,
apád, anyád arca.

Kaptál egy nevet,
hordozd becsülettel.

Kaptál egy kezet,
ne ereszd el, ne ereszd el.

Kaptál egy szívet,
igazíts rajta, ha tudsz.

Kaptál egy világot
javíts rajta, ha tudsz.

Kaptál egy életet,
viseld el, ha tudod.

Kaptál egy napot,
még mindent jóvátehetsz.

Anonymous (nem ellenőrzött)

szombat - 08:49

Sziasztok!

Az enyémek nem kis lélegzetnyiek lesznek , de remélem lesz türelmetek elolvasni őket, és egy picit megérintenek Benneteket, mint ahogy engem is.

Az ÖLELÉS előnyei

Az Ölelés egészséges, erősíti a test
Immunrendszeréét, gyógyítja a depressziót,
Csökkenti a stresszt, elősegíti a jó alvást, erősít
És élénkít, fiatalít, nincsenek kellemetlen
Mellékhatásai, egészségesebbé tesz.

Az Ölelés nem más, mint egy csodálatos gyógyító szer.
Az Ölelés teljesen természetes, organikus és
Eredendően édes. Nem tartalmaz mesterséges
Színezéket, aromát, tartósítószert, adalékanyagokat, és
100%-osan teljesértékű „tápanyag”.
Az Ölelés gyakorlatilag tökéletes. Nincsenek benne
Kivehető elemek, időszaki ellenőrzések, mozgó alkatrészek.
Az Ölelés alacsony energiafogyasztású és magas
Energiahozamú. Infláció-biztos, nem hízlal, nincs havi
Törlesztése, biztosítási kötelezettsége. Betörés-és
Tolvajbiztos, adómentes, nem környezetszennyező és
Teljes értékben visszatérül.
Soha ne becsüld le egyetlen Ölelés értékét sem!

Ma már adtál vagy kaptál Ölelést?

Az élet himnusza

az Élet egyetlen esély - vedd komolyan,
az Élet Szépség - csodáld meg,
az Élet boldogság - ízleld meg,
az Élet álom - tedd valósággá,
az Élet kihívás - fogadd el,
az Élet kötelesség - teljesítsd,
az Élet játék - játszd,
az Élet érték - vigyázz rá,
az Élet vagyon - használd fel,
az Élet szeretet - add át magad,
az Élet titok - fejtsd meg,
az Élet ígéret - teljesítsd,
az Élet szomorúság - győzd le,
az Élet dal - énekeld,
az Élet küzdelem - harcold meg,
az Élet kaland - vállald,
az Élet jutalom - érdemeld ki,
az Élet élet - éljed !

/ Teréz anya /

Anonymous (nem ellenőrzött)

szombat - 09:02

..és még egy. Ezt biztosan sokan ismeritek. Én egészen kisgyermekkoromban hallottam először Édesapámtól, és azóta is a listavezető nálam

A szeretet himnusza

Szólhatok az emberek vagy az angyalk nyelvén,
Ha szeretet nincs bennem
csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom.
Lehet prófétáló tehetségem,
ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat,
hitemmel elmozdíthatom a hegyeket,
ha szeretet nincs bennem, mit sem érek.
Szétoszthatom mindenemet a nélkülözők közt,
odaadhatom a testemet is égő áldozatul,
ha szeretet nincs bennem,
mit sem használ nekem .
A szeretet türelmes, a szeretet jóságos,
a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik,
nem is kevély.
Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát,
nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel.
Nem örül a gonoszságnak,
örömét az igazság győzelmében leli.
Mindent eltűr, mindent elhisz,
mindent remél, mindent elvisel.
S a szeretet nem szűnik meg soha.
A prófétálás végetér,
a nyelvek elhallgatnak,
a tudomány elenyészik.
Most megismerésünk csak töredélkes,
és töredékes a prófétálásunk is.
Ha azonban elérkezik a tökéletes,
ami töredékes az végetér.
Ma még csak tükörben homályosan látunk, akkor majd színről színre.
Addig megmarad a hit, a remény és a szeretet, ez a három,
és közülük legnagyobb a szeretet.

smallviki

péntek - 02:11

Köszönet Tündérmeggynek ezért a topikért!

Ha már ismét itt vagyok, gondoltam egy kicsit felfrissítem, mert nem szabad mindig csak a diétára gondolni. :-)

"Legtöbb ember egy életet tölt el azzal, hogy módszeresen, izzadva, szorgalmasan és ernyedetlenül készül a boldogságra.
Terveket dolgoznak ki, hogy boldogok legyenek, utaznak és munkálkodnak e célból, gyűjtik a boldogság kellékeit, a hangya szorgalmával és a tigris ragadozó mohóságával.
S mikor eltelt az élet, megtudják, hogy nem elég megszerezni a boldogság összes kellékeit. Boldognak is kell lenni közben.
S erről megfeledkeztek."
/Márai Sándor/

Anonymous (nem ellenőrzött)

péntek - 21:23

Nagyon örülök,hogy valaki(smallviki:-)))újraélesztette ezt a topicot!Jó 10 éve gyűjtöm a szebbnél szebb írásokat,van belőlük 2 füzetre való.Mostanában persze a neten is kutakodok,és rákaptam az olyan szép kiadású ajándékkönyvecskék megvételére(ajándék tőlem magamnak...).
Tök jó lenne,ha minél többen írnátok ide,és ígérem,amikor billentyűzet-ütögethetnékem támad,én is meg fogom osztani veletek a kedvenceimet.Íme közülük az első!

"A halál tulajdonképpen jelentéktelen dolog...
valójában csak átmentem ide a szomszéd szobába.Én én vagyok,te pedig te.Akármit is jelentettünk egymásnak egymás életében,ez mit sem változott.Nevezz csak nyugodtan a megszokott nevemen,beszélj velem ugyanazon a könnyed hangon,melyen mindig is beszéltél.Ne változtass a hangszíneden.Nevess ugyanúgy,ahogy valaha együtt nevettünk a vicceken.Imádkozz,mosolyogj,gondolj rám-emlegesd fel a nevem nap mint nap,ahogyan annak előtte is,de ne árnyékolja be semmi a hangulatot,amikor szóba kerülök.Az élet nem kapott semmiféle új jelentést.Minden olyan,mint amilyen volt,nem szakadt meg a folytonosság.Az,hogy nem látnak,még nem jelenti azt,hogy nem kell rám gondolni.Várok rád,itt vagyok a közeledben-egészen közel.Nincs semmi baj."
(Henry scott holland kanonok)

Anonymous (nem ellenőrzött)

szombat - 14:37

"A kalandokban épp az a csodálatos.hogy nem tartanak örökké.Már az elején tudjuk,hogy egyszer csak vége lesz,és hogy pokolian fog fájni,de addig..."

"Egyetlen lélegzet a hajfürtjei illatából,a szája egyetlen csókja,a kezének érintése többet ér,mint az egész öröklét-enélkül."
(Angyalok városa)

"Ha megkérdezik,hogy mit szerettem legjobban,azt fogom mondani,hogy téged."
(Angyalok városa)

"Mintha csak fekete-fehér emlékeket őriznék abból az időből,mielőtt megismertelek.Amikor eljöttél,nevetést,piros lufikat és ÖRÖMÖT hoztál az életembe."
(Judith C. Grant)

"Vajon mit csinálhat most Malacka?"-gondolta Micimackó."Bárcsak én is ott lehetnék vele..."

"Az emlékeink az a Paradicsom,amelyből nem űzhetnek ki bennünket."

"AZ IDŐ
túl lassú azoknak,akik várnak,
túl gyors azoknak,akik félnek,
túl hosszú azoknak akik gyászolnak,
túl rövid azoknak,akik örvendnek.
Ám azoknak,akik szeretnek,
az idő nem számít."

"Keresem,mert meg akarom találni.
Keresem,mert könnyed lépteivel átgyalogolt a szívemen.
Keresem,mert a megtaposott szívek fájnak."
(Iván Anita)

"Siker jó,kudarc rossz,
de ha érzed a sikerben a kudarcot,
miért nem próbálod meg fordítva is...
Amíg lélegzel,addig vagy boldog,
próbáld meg fuldokolva is."
(Devecseri Gábor)

"Abból tudhatod,hogy megtaláltad az igazit,ha csöndben maradtok egy percig,és kurva jól esik a közös hallgatás."
(Ponyvaregény)

"És én szeretlek téged az én tökéletlen és nagyon önző módomon.És néha azt hiszem,hogy te is szeretsz engem a magad viharos,túlfűtött módján.Egészen egyszerűen azt hiszem,hogy te meg én szeretjük egymást.Földi módon,tökéletlenül."

Anonymous (nem ellenőrzött)

hétfő - 13:21

"Gyere,mondta Patrícia,és kézen fogott.MEGMUTATOM NEKED A FÁJDALMAT.A végtelen szavannán állunk,előttünk szürke szikla.A szikla elmosolyodik,belépünk.Homályos csarnok,a földön furcsa gyertyacsonkok hevernek szanaszét.Figyelj,szól Patrícia.Testét iszonyú gyorsasággal valami hártyaszerű réteg vonja be.Rémülten megérintem.Viasz.A réteg egyre vaskosabb lesz,gömbölyödik,végül henger alakot ölt.Sistergés hallatszik,a kanóc meggyullad.Nem marad belőle semmi,hasít belém a felismerés.Gyertyatestét átölelve reszketek,forró viaszkönnyek csöppennek alá arcomra.Patrícia sír.Leroskadok és tehetetlenül nézem sárga testének apadását.Reményszál villan.A terem halott gyertyacsonkjait Patríciára ragasztom.Nem segít,szerelmem tovább fogyatkozik.Már csak picurka darab.Utolsót lobban a láng,a kanóc sercegve dől el.EZ A VÉG,nyöszörgöm,de a gyertyafüst oszladozó leheletében Patrícia alakja bontakozik ki.Nevetve hozzám lép,megcsókolja még mindig rángatózó szemhéjaimat,és kézen fog.A szikla elmosolyodik,kilépünk."
(Czakó J.)

Oldalak

Tartalommegosztás

Feliratkozás Feliratkozás a címlapon megjelenített tartalmakra csatornájára