péntek - 11:55 by Anonymous

Bátorkodom új témát nyitni. Már csak azért is, mert ha a testunkkel tudunk torodni, a szívunkre is vigyázni kell. Nekem régi tapasztalatom, hogy ha másnak elmesélem a gondom, jobban érzem magam, mert rendkívul megkonnyebbul a szívem, onbizalmat kapok, életerot. Csak hát sokszor az ember inkább hallgat, mert nincs kinek istenigazábol panaszkodni. 16 éve házasságban élek, remek férjem, 2 szép gyermekem van. Példás házasságnak mondják a kívulállók. És mégis hányszor betelik a pohár, hányszor csapódik az ajtó, hányszor sírnak a szemek. És hol lehet errol nyugodtan beszélni? Hát itt Veletek. Hát akkor segítsunk magunkon, vígasztaljuk egymást, hadd legyen rózsaszínubb az életunk. Máris jobb lett a kedvem, mosolygok és várom a hozzászólásokat.
Puszi mindenkinek.

fórum: 
archívum

hozzászólások

Anonymous (nem ellenőrzött)

péntek - 12:08

Tegnap volt egy ilyen eset:
Olimpia - Fazekas - pisiugy. Párom szidkozódott a vizsgálat miatt, én mondogattam, hogy a szabály az szabály. Erre úgy folhúzta magát, azt mondta ne szóljak semmit, nem lehet velem beszélni, velem semmirol sem lehet beszélni, nem érdeklem. Elvonulta a dolgozni, persze jottek a konnyek, hisz én is csak a tényeket mondtam, nagyon megbántódtam. Hosszú ideig elkerultem. Egyszer csak odaszól a drága, hogy na jól van na, gyere adj egy puszit és hozhatsz dinnyét. Na mondom gondold át még egyszer, mit is akartál mondani, aztán kezd el újra. Kb. 20 perc múlva odajott puszit adni és megkért, hogy adjak neki dinnyét.

Anonymous (nem ellenőrzött)

péntek - 16:00

Na, kezdem akkor én is :(
Húzom az igát egész héten, most itt van a péntek. 1 óra óta lógászom a lábam, mert csak dísznek vagyok bent, és egyébként is hova rohanjak, hisz a drága is 4-ig dolgozik.
Fölhív 1/2 4-kor, hogy befejezte a munkáját, ő elmegy. Mondom, jaj de jó, akkor én is lelépek, csak nem bukok le. Erre azt mondja bemegy az anyjához látogatni (kb. 1 hónapja rehab. intézetben van és minden nap meglátogatja őt). Tudom, önző dög vagyok, de nem kéne inkább kihasználni az időt és előbb elmenni a csemetéért a bölcsibe, hogy ne ő legyen álladóan az utolsó és kimenni a játszótérre, együtt lenni egy kicsit?! Én vagyok kifordulva?

Anonymous (nem ellenőrzött)

hétfő - 07:54

Zazuka, ha reagálhatok erre, egyáltalán nem vagy kifordulva. A szomorú csak az, hogy bármennyit mérgelodsz ilyen eseteknél, csak az idegrendszeredet rongálod, változtatni eme hozzáálláson nem fogsz, a sorrendet soha nem fogjuk tudni megváltoztatni, sem megérteni, hát ez van. Ilyen helyzetekben a saját megnyugtatásodra kell kihoznod valami pozitívat az egészbol,

Anonymous (nem ellenőrzött)

hétfő - 14:40

Azt látom középkorú, vagy inkább már idősebb házaspárokon, hogy náluk van ez a "jóegykicsitnélküle" érzés. De, hogy őszinte legyek én egy mintaházasságban nőttem föl, a szüleim a mai napig imádják egymást, sülve-főve együtt vannak, 29 éve házasok. Nekem ez a normális, tehát még egy középkorúak házasságánál se tartom természetesnek ezt a dolgot, hát még a mi kis 3 évesünknél!

Anonymous (nem ellenőrzött)

hétfő - 15:38

Nem tudom mit mondjak! Fáradtak vagyunk?Szerintem nekünk valamivel nehezebb, mint a szüleinknek.Nekik valahogy más volt a fiatalságuk.Most valahogy fel va gyorsulva minden.Nagyok az elvárások nagyon kell igyekezned, hogy tartsd a lépést.Tudja a fene?

eper

hétfő - 16:42

Nekem van egy merész gondolatom: 20-30 évvel ezelőtt még elég sikamlós dolognak számított a válás. Egyszerűen nem volt opció, mint a problémák lehetséges megoldása, tehát olyat kellett kitalálni, ami működött. Ezért a nők csúcs erényeket fejlesztettek ki, mint "hogyan vegyük ré aput arra, amit mi akarunk, úgy, hogy azt higgye, ő akarja?", meg ilyesmik. És nem volt ennyi pszichók által (bocsi) kreált reklám és Cosmo-színvonalú magazin, amik mind azt sugallják, hogy az a pasi, aki nem gazdag, nincs kigyúrva, nem etet pizzával egy híd közepén, vagy nem rohan utánad a világ másik felére, az semmit nem ér... Szerintem a nőnemű (mert én igen) óhatatlanul felállít a lelke kis titkos bugyraiban olyan mércéket, ami miatt mindig elégedetlen valamennyire a helyzettel. Pasik talán dettó. És ehhez jön még a "hagyományos" férfi-nő szerep totális elértéktelenedése és kész a káosz. Simán csak nem becsüljük egymást annyira, mint régen. Ha arra gondolok, hogy nagyanyám lebunkózta volna nagyapámat, elég bizarrnak tűnik az elképzelés, pedig mi gyakran megtesszük, legtöbbször poénból. Szóval szerintem tényleg tök más a világ... (BOcs, pedig próbáltam röviden :)))

Anonymous (nem ellenőrzött)

hétfő - 17:24

Szerintem mi is szeretünk és mi is bántunk, nem csak a pasik.
Ezt néha az ember nem érzi, annyi empátia nincs a világon, hogy tudjuk, mit érez a másik, mivel lehet nagyon megbántani.
Én próbálok úgy szeretni, hogy ne bántódjak meg. Legalábbis ne lényegtelen dolgokon. Ez sem mindig megy, de azért törekszem.

Anonymous (nem ellenőrzött)

kedd - 09:54

Nekem pont az ellenkezője az igaz. Tudom mikor és mivel bántom meg, elég egyértelmű jele van (mármint a kedves arcán). És ha tudok uralkodni az indulataimon, akkor visszafogom magam.
Egyébként a drágámnak pont az a baja, és azt hányja a szememre, hogy nem veszekszünk, hogy nem mondom el mi bajom, hanem nyelek. Tudom, ez így nem jó, és meg kéne beszélni, blablabla
Nekem nem mindig megy, ez van.
Gyűjtöm-gyűjtöm, aztán egyszer csak megtelik és kiborul a bili, és persze valami apróságon akadok ki. Ezt apukámtól örököltem, tehát elég nehéz ettől a rossz tulajdonságtól megszabadulni.

Anonymous (nem ellenőrzött)

vasárnap - 17:53

Igaza van a volt főnökömnek: Csak férfival ne kezdjen az ember!!!!
A Drágám mai programja: 1/2 8-tól internet, majd 11-től TV du. 16-ig. Megőrülök. Mert az a *...r motorverseny annyira fontos.... én meg halálra untam magam.
Erre mikor vége, ide áll fölém és kérdőre von, hogy na mi van, nem megyünk sehova????
Basszus!! Én miattam punnyadtunk itthon???? Mindjárt fölrobbanok.
Mikor meg kifakadtam, hogy bezzeg fordított helyzetben én lennék a rossz, hogy minek a hétvége, ha itthon ülünk, vette a "kalapját" rám vágta az ajtót és itthon hagyott... Biztos a jó édes anyukájához ment......Remélem elpanaszolja, hogy milyen boszorka is vagyok. Mérgembe majdnem ettem valami tiltottat, de mégsem:)
Ebbe a diétába se bíztatna. Mondván Neki se nem oszt se nem szoroz, magamnak csinálom, de majd akkor is ezt mondja, ha minden férfi egyén megfordul az utcán utánnam. Már csak ezért sem adom fel!!!!!!!
Bocs a panaszért, de jól esett leírni, mert legszívesebben bőgnék, hogy mindig én vagyok a paraszt....

Anonymous (nem ellenőrzött)

vasárnap - 18:01

Még annyit, hogy a nőkre mondják, hogysértődőssek meg hisztiznek. Akkor az mi, ha egy pasinak az ember megmondja az igazat, az meg elrohan itthonról mint egy kakis gyerek?!?!?! Miért mindig a nő engedjen?!?! Nekünk már nem is lehet önérzetünk? Ha meg van akkor vagy hisztisnek neveznek vagy már megint morgunk?? Az új duma: Diéta miatt vagy elviselhetetlen, mert nem eszel.. Na látjátok? Ennyi sütése van az egészhez, mert, ha kicsit is érdeklődne tudná, hogy ez nem az éhezésről szól.....

Anonymous (nem ellenőrzött)

kedd - 10:47

Nekem is a diétára fogták a rossz napjaimat!!!
Azóta már rég túlteljesítettem a kitűzött célt, és u.úgy vannak rossz napjaim :)))) most meg a havi bajra fogják :))))
aki pedig nem tud róla az meg azt mondja: betudom a női hisztinek :))))
Egyébként nem olyan rég 2 órán keresztül hallgattam egy jól kifejlett bika siránkozását...ez a nő nem jó...amaz sem jó.
Csak elfelejtette, hogy én is vagyok :))))
Fürdős k***a mind, rosszabbak mint a nők, a nagy többsége (csak szólok)

Anonymous (nem ellenőrzött)

kedd - 10:54

Jah, hát ez igaz. Mára már eltüntek a tökös legények :))
Mondjuk én sem panaszkodhatok...sokszor visszaolvasom a naplómat, és jót röhögök magamon. Ennyi önsajnálatot :))))
Na mindegy, mert sokszor van úgy, hogy csak ez segít. Mikor egyedül vagyok itthon, nincs kihez szólni általában akkor írom a bejegyzéseimet.
És egyik-másik ahogy elnézem szépre sikeredik :))))

bodza

kedd - 13:39

ú... elolvasgattam amiket írtatok. nem akarok okostojásnak tűnni, de pl. ha a kedves motorversenyt néz, vagy haverozik, meg sportol, meg kártyázik, v dolgozik, akkor annyi mindent lehet csinálni! Pl. elmenni futni, kondoterembe, múzeumba, csajozni, "vásálni" (merészebbek akár a kedves pénzéből), birtokba venni a fürdőszobát, és olyan dolgokat csinálni, amiket jobb, ha ő nem lát (szőrtelenítés, hajfestés, kísérletezgetés hajjal, egyebek), telefonálni, "nyuszifilmeket" nézni videón, elmenni anyukához. ha szeretjük egymást akkor minek "kötelezővé" tenni az együttlétet? persze, baromi jó együtt lenni a kedvessel, de ha nem ér rá, én elfoglalom magam és nem nyaggatom, hogy miért nem velem van. (persze emberből vagyok és néha nekem is szarul esik, ha nincs ideje, de tudja, h nem rá haragszom.) szerintem sok múlik a kölcsönös tiszteleten. tiszteletben tartom, hogy pl. neki fontos a tenisz nézése a tv- ben. ilyenkor simán oda lehet bújni, simálgatni, meg szeretgetni, és pihenni közben. este meg egy jó nagy séta békében, aztán....
nekem működik, és azért eszem ágában sincs kicsinálni magam idegileg, ha valakinek fontos a forma 1 startot megnézni. vagy nézem vele, vagy csinálok mást. tudom, h szeret, és nem vagyunk összenőve.
remélem, nem köveztek meg! :)

Anonymous (nem ellenőrzött)

kedd - 13:53

Szó sincs kötelezővé tételről sem pedig nyaggatásról. Ha így lett volna, akkor nem nézi a motorversenyt, mert tuti, hogy leverem a biztosítékot:)) Szóval igen is, hogy tiszteletben tartottam amit csinál. És, ha valami életbevágó esemény zajlik a TV-ben, Forma1, mociverseny, akkor ott csendnek, nyugalomnak kell lenni. Bújás, simogatás??? Ilyen fontos történés alatt??? Felér egy gyilkossággal:))
Tudom ,hogy nem vagyunk össze nőve, de szerintem a hétvégék nem feltétlenül azért vannak, hogy a TV előtt fetrengjünk. Ettől függetlenül soha nem hátráltatom semmiben!!!!!!!!!!! Szóval nincs itt szó semmi féle nyaggatásról!!!!!!
És ezt ne támadásnak vedd csak elmondom, hogy hogy is van ez..:))

Anonymous (nem ellenőrzött)

kedd - 15:16

Ó, persze. Tökéletesen igazad lenne, de.
Nemsokára beköszönt a pocsék lónyál idő, az embernek élni nem lesz kedve, nemhogy mászkálni, szórakozni. Ilyenkor kell minden percet kihasználni.
Egyébként is a hétköznapok másról sem szólnak, mint mogorván korán kelni, utazni a sok hülye tramplival összezárva a buszon, dolgozni, elviselni a tornádó főnököt, hazautazni az akkorra már büdös, sok hülye tramplival, vacsit főzni, enni, mosogatni, készülni a holnapra, alvás és kezdődik az egész elölről.
Ezek után nem azzal kéne tölteni azt a 2 jól megérdemelt napot, hogy olyan ember közvetlen közelében légy több, mint 24 órát, akit szeretsz és Te választottál?
Ha a kedvesnek fontosabb egy versenyt megnézni, akkor az értékrendek fölborultak.
De itt, ha jól olvastam nem is arról volt szó, hogy szimplán megnézte az ember a mociversenyt, hanem hogy miután megnézte, odaállt a párja fölé (mikor az már végre elfoglalta magát), hogy "na mi lesz, nem megyünk valahová?" Aztán meg berág és elmegy egyedül???
Mi ez, ha nem önzés?

Anonymous (nem ellenőrzött)

kedd - 14:31

Helloka! Olvasgatom az írásokat.Egyetértek bodzával, nálunk a forma 1 megy.Engem egy mukkot sem érdekel, mégis úgy teszek mintha.Ott ücsörgök a startnál, hangosan szurkolok Schumi nak, aztán egyre csendesebb vagyok, végül már észre sem veszi, hogy nem vagyok ott.
Egyébként nekem elhihetitek, hogy az én Kedvesemnél nagyobb hangulat-embert nem láttatok.Sokszor van hogy előadja a hisztijét.Többen kérdezték, hogy hogyan bírom elviselni?A közvetlen családtagjai is.A helyzet az hogy nemcsak elviselnem kell, hanem kezelni is.Ebbe egy kicsi én pusztulok bele, nagyon nagy önuralom kell hozzá.Mindezekhez párosul a hatalmas nagy önzése, na az már inkább kihoz a sodromból.

Anonymous (nem ellenőrzött)

kedd - 15:16

Drágáim!! Én egyszer sem szóltam azért amiért olyat néz ami engem nem érdekel!! Nincs semmi féle szankció bevezetve.
Arról volt szó, hogyha én nem szólok, hogy Ő mit csinál és én lefoglalom magam akkor Ő is hagyjon békén, ne cseszegesen "dolga végeztével", hogy menjünk valahová, én sem szekíroltam..

bodza

kedd - 15:26

persze, igazatok van. akkor az értékrendek nem egyeznek. ha valakinek az a fontos, hogy punnyadjon, attól felesleges azt várni, hogy velünk pattogjon a ződbe kinn! nem? mert az is önzés ám! nem beszélek senki ellen, mert mindenki maga ismeri, kivel lakik, kit szeret. ez csak a véleményem. én így látom! ki tudja, hogy ez- e a jó... mindenki más, ezt tartsátok szem előtt! :)

Anonymous (nem ellenőrzött)

kedd - 15:36

Van egy barátnőm, aki világ életében imádott mászkálni, mozogni. A mottója a "mindegy, csak menjünk valahová" mondat volt. Aztán belezúgott egy pasiba (a pasi pedig őbelé), aki viszont az a tipikus punnyadós fajta volt. Hamar kiderült náluk a különbség és a pasi tudta, hogy kompromisszumot kell kötnie, különben a csajszi lelép. Azt mondta, ma megnézem a Forma 1-et, holnap pedig elmegyünk a Város ligetbe (te jó ég, hogy írják ezt???) sétálni. Egyből nem állt a barátnőm rossz szájízzel a dologhoz, mivel tudta meddig fog tartani a punnyadás, és tudta, hogy másnap neki is jól fog telni a napja.
Ez pusztán odafigyelés volt a sráctól, ami sajnos sokukból hiányzik. De ezzel nincs mit tenni, az ember vagy balhézik, és idővel "átneveli" az emberét (ezzel elérve azt, hogy alkotott magának egy egyéniség nélküli párt), vagy eleve olyat választ, akiben megvan a figyelmesség képessége.

rika

péntek - 10:00

Na most akadtam ki teljesen.
Kedves párom abban éli ki a hisztijét, hogy engem bánt. Ezen a héten mást sem tett, csak belemászott a lelkembe. Egyik nap (még a fogyójúra előtt) neki kezdtünk a rakottkrumpli készítésnek a lakótársammal és a párjával. A lakótársam párja segített hagymát darabolni, mire kedves párom közölte, hogy most legalább jó lesz a rakottkrumpli. (csak jelzem előtte amikor csináltam 2tányérral evett, most is).
A másik kedves dolga, hogy halogatja azokat a dolgokat amiket én kérek. Főiskolára járok és ő is olyasmi szakdogát írt, mint amit én is akarok írni. De nekem nem adják ki a szakdogáját, csak neki (ez hosszú történtet) ezért megkértem 1hete, hogy kérje ki a mai napig sem sikerült.
Nem tudom, hogy mit csináljak. Nagyon kiborít. Segítsetek!

Timus

csütörtök - 10:32

Én elgondolkoznék rajta, hogy mennyire is vagyok fontos ennek az embernek. Hosszú távon szerintem nem fog működni a dolog. Ne hagyd rá!!! Beszéld meg vele a sérelmeidet! Ha nem ért meg és nem változtat rajta, szerintem felejtsétek el egymást. Mi most szakítottunk a párommal. A bibi az volt, hogy a sok meló mellett nem figyeltünk oda egymásra!

rika

csütörtök - 10:46

Megért végül mindig bocsánatot kér, csak nem veszi észre, ha megbánt. Mert szerinte az csak poén, csak én nem mindig tudom poénnak felfogni. Tudom, hogy én sem vagyok már elég nyugodt. fáradt vagyok és nyűgös. Próbálok én is megértőbb lenni. Talán ha én se lennék, ennyire érzékeny....nem tudom.

Anonymous (nem ellenőrzött)

péntek - 10:21

Legyél csak érzékeny!! Nő vagy, ez a dolgod. Régebben én is megkaptam, hogy azért sértődök meg mindenen, mert túl érzékeny vagyok. Próbáltam ezen változtatni, de nem ment. Istenem ilyen vagyok. Miért nem Ő változik???? Miért fogad el ilyennek és figyel arra, hogy ne bántson meg?
Nekem bevállt, hogy miután megbántott nem figyeltem rá, ha szólt hozzám válaszoltam, de semmi több. Ha megkért valamire megkérdeztem, hogy Te nem tudod megcsinálni? Tudom, hogy hosszú távon nem lehet így élni, de, ha fontos vagy Neki hidd el változni fog... így nem is olyan hosszú ez az állapot..

Anonymous (nem ellenőrzött)

péntek - 12:14

Miért? Mert elvitted fogdokihoz?? Ne csináld már:))
Örülj, hogy szép egészséges fogai lesznek. Annak, hogy nem húzták ki Neki.
Ezekben a dolgokban olyan vagy mint én. Nagy-nagy lelkifurdi, ha Te csinálsz olyat ami Neki rossz. És vajon Neki van mikor megbánt?
Amúgy pedig a két dolog nem említhető egy lapon. Fogorvos-lelki fájdalom...

Különben pedig biztos aranyos, meg rendes, mert gondolom, ha nem lenne az, nem lennél Vele, csak egy kicsit alakítani kell úgy, hogy ne vegye észre.
És akkor nagy lesz a szerelem:)))

Anonymous (nem ellenőrzött)

hétfő - 11:05

Hát ez nem igazán ide tartozik, de valahová le kell írnom.:))
Nem vagyok normális!!! Féltékeny vagyok a pasimra.... Te jó ég!!!!
Az egészbe az a vicc/szomorú, hogy semmi, de semmi okom nincs rá, de tényleg. Tudom, hogy tisztel, szeret, becsül annyira, hogy soha nem csalna meg. Nem vagyok normális ugye??
Már attól is felmegy a pumpa, ha egy nővel szóba áll..., mert már az agyam egyből kombinál.
Olyan dolgokat látok ami nincs is. Mi van, ha....???
Tiszta hülye vagyok!!!!

Mondjatok erre valamit, mert félek, hogy szegénykémet kikergetem a Világból.:))

Ti voltatok valaha féltékenyek?

Anonymous (nem ellenőrzött)

hétfő - 12:28

Köszi:))

Akkor talán kezet is foghatnánk, mert eddig én sem tudtam, hogy mi az a féltékenység.
A volt pasimra féltékeny lehettem volna, mert lett volna rá okom, nem is kicsi, de nem voltam az, ez a szegény szerencsétlen meg egy angyal, senkire rá sem néz, én meg kikészítem.
Persze, próbálok uralkodni magamon, de van olyan, hogy nem megy. Utána meg nagyon nagy bűntudatom van, hogy ok nélkül bántom....

Anonymous (nem ellenőrzött)

hétfő - 12:39

Onuralom! Én is ezt mondom. Gondolj bele magad a helyzetébe, ha novel beszél. Te ha találkozol ismeros pasival, szintén szóba állsz vele, lehet hogy még jól is szórakozol. O akkor miért nem teheti meg? Te sem szeretnéd, ha ot bunkónak titulálnák, azért, mert nem áll szóba az ismerosével. Én is féltékeny vagyok. Nagyon igyekszem, hogy ne mutassam ki. Csak sajna meglátszik a viselkedésemen. Sokat veszekedtunk már emiatt. Sok szépen induló napot ezzel elrontottam. Utólag mindig beismertem, hogy ok nélkul. Itt csak az onfegyelem segít. Nem szabad féltékenykedni. Az csak eltávolít. Sajnos.

Anonymous (nem ellenőrzött)

hétfő - 12:46

Hát igen.. Ezzel én is tisztában vagyok normális/tiszta pillanataimban.:))) Viszont amikor jön a lila köd és belepi az agyamat...nem is olyan könnyű.
Azért az "nyugtató", hogy nem csak én küzdök ilyen gondokkal, mert a Drágám szavaiból mindig azt szűröm le, hogy csak én vagyok az egész Földkerekségen ilyen lökött tök...

Anonymous (nem ellenőrzött)

kedd - 14:20

Hú csajok, én úgy utálom magam, ha féltékeny vagyok, de valóban az önuralom a legjobb módszer, meg az, hogy ésszel felfogni a dolgokat. Mindig megbeszélem magammal, hogy én is szóbaállok más pasikkal, sőt van olyan haver, akit ölelgetek és nem akarok ráugrani. Meg fő a bizalom. Megbízom benne és ha átver akkor tuti vége és akkor hülye barom, hogy elrontotta és vessen magára! (na ez nem ilyen egyszerű, de mit tudunk csinálni?????) Mondjuk mi mindent elmesélünk egymásnak, soha nem titkolom, ki kezdett ki velem, vagy kivel találkozom esetleg. Addig, míg nyíltak vagyunk, addig nincs semmi gond!

Anonymous (nem ellenőrzött)

kedd - 14:45

Ez tényleg így van, csak sajnos sokszor elkövetjük azt a hibát, hogy nem tűnik fel, ha valaki átölel, pl. egy nagyon jó ismerős, mert az valahogy temészetes, viszont, ha Ő csinálná ugyanezt egy lánnyal.... bár hála az égnek nem ilyen ölelgetős fajta.:)
Én mindig azt mondom, ha megcsal, hát vessen magára, mert ilyen rendes, aranyos, okos, szép lányt mint én úgysem talál másikat. És ilyenkor nem hazudok magamnak, mert ez az igazság és kész!!!!!!!!:)

Anonymous (nem ellenőrzött)

kedd - 14:56

Ugye? Én is mindig ezt mondogatom magamnak! :)))
Figyu, ha megcsal, akkor elszúrta, azt pedig nem tudod befolyásolni sajna. A féltékenységet meg úgy utálják, hogy csak na. Mondjuk én is utálom speciel, nem egy pasi került ezért lapátra! :)

Oldalak

Tartalommegosztás

Feliratkozás Feliratkozás a címlapon megjelenített tartalmakra csatornájára