Bátorkodom új témát nyitni. Már csak azért is, mert ha a testunkkel tudunk torodni, a szívunkre is vigyázni kell. Nekem régi tapasztalatom, hogy ha másnak elmesélem a gondom, jobban érzem magam, mert rendkívul megkonnyebbul a szívem, onbizalmat kapok, életerot. Csak hát sokszor az ember inkább hallgat, mert nincs kinek istenigazábol panaszkodni. 16 éve házasságban élek, remek férjem, 2 szép gyermekem van. Példás házasságnak mondják a kívulállók. És mégis hányszor betelik a pohár, hányszor csapódik az ajtó, hányszor sírnak a szemek. És hol lehet errol nyugodtan beszélni? Hát itt Veletek. Hát akkor segítsunk magunkon, vígasztaljuk egymást, hadd legyen rózsaszínubb az életunk. Máris jobb lett a kedvem, mosolygok és várom a hozzászólásokat.
Puszi mindenkinek.

fórum: 

hozzászólások

Ismerős, nekem is volt egy pasim aki még azért is szólt, hogy milyen bugyit vettem fel, túl vékony a pánt, túl sok a csipke stb. stb.:) Hát búcsút vettem Tőle.
És most én is ezt csinálom a Drágámmal -igaz én nem szólok az alsónacikért- mekkora egy tök vagyok!!!!!
Mit csináljak? Nagyon szeretem ezt a kis hülyét!!!

Írországba megy. Nem fog tudni haza jönni, csak ha letelt a 3 hónap. De valahogy csak kibírjuk, azért már másfél éve együtt vagyunk szerintem menni fog. És a 3hónap hamar eltelik majd (ezzel nyugtatom magam:)), hiszen nekem ott a suli majd tanulok éjjel-nappal:)
És utánna nyárom már ketten megyünk külföldre. Úgy tervezzük, hogy kint maradunk 1-2 évet, hogy mindenünk meglegyen. Auto. lakás, saját cég....

Hát az sem itt van a szomszédban... biztos nagyon fog hiányozni, de értetek teszi, amiből az adódik, hogy nagyon szeret, szóval nem kell aggódnod.:)

Hogy Nálunk lesz-e esküvő?
Az én Drágám azt mondta pár hete, hogy: "Már rég megkértem volna a kezed, sőt már a feleségem is lennél, ha nem lennél ilyen féltékeny, nekem nem kell egy féltékeny feleség, elég egy féltékeny barátnő":(((
Hát mit mondjak, rohadt szarul esett, de valahol Őt is meg lehet érteni.
Ennek örömére mikor ezt mondta egyből könybe lábadt a szemem, de még mielőtt észre vehette volna megrándítottam a vállam, -ahogy érzed, ha mást nem szeretnél mondani akkor én megyek pancsizni- most mi a frászt mondtam volna erre? bőgtem egy sort és ennyi...

Hm...Ennyire féltékeny vagy, Te nő? Az nem jó, főleg, ha ezt így tudja is. Szerintem mondd el neki, hogy még senkit nem féltettél ennyire és meg akarod ezt a rossz érzést változtatni.
Aztán magadba rendezd ezt el. Gondolj csak pozitív dolgokra!

Azért annyira nem:)) Az a helyzet, hogy régebben nagyon az voltam, de mára már meg sem közelítem. Ezt Ő is látja, és mondja is, hogy rengeteget változtam és ennek nagyon örül. Csak még benne van régebbről ez az érzés, és pl., ha viccből mondok valamit, vagy legyen egy ártalmatlan kis mejegyzés azt is komolyan veszi, és belemagyarázza, hogy már megint kezdem, pedig nem is.:))

Ha erre nekem valaki tud okosat mondani....
Mit lehet olyankor tenni, ha az ember lánya- jelen esetben én- felismeri, hogy a Drágája depressziós?
Én kétségbe vagyok esve! Nem ismerek Rá! Férfi létére hisztizik, állandóan magába van roskadva, nem jó Neki semmi, úgy veszekszik mint akinek elmentek otthonról, ordibál, csapkod. Bármit mondok egyből a rosszat látja benne.... Ebből kifolyólag állandó a nézeteltérés, mert én ezt nem bírom idegekkel. Mivel én vagyok mellette, rajtam csapódik le minden.... ma is egész délelőtt bőgtem, mert teljesen kiborít.
Tény, hogy egy hét múlva vizsgázik, de ettől nem kell idegbetegeskedni!!!!!

Nem lehet, hogy csak elfáradt és elege van mindenből? Az még nem feltétlenül depi. Suliba jártok, dolgoztok, plussz a napi gondok, hát elég az ahhoz, hogy totál kifáradjon. Próbálj meg beszélni vele, meg menjetek el pár napra és szusszanjatok!

Na, jó. Lehet, hogy eltúloztam ezt a depi dolgot, de az tény, hogy nagyon kibukott szegénykém. El nem kiabáljam, de tegnap kezdett hasonlítani magára:) Remélem így marad és helyreáll benne a rend, mert teljesen kiborít ahogy mostanában viselkedett.

Na, ma aztán jó kedvembe vagyok. Eljutottam oda, hogy tele a havas csukám!!!!!!!!!!
Szombaton én megyek vizsgázni, persze ez fel sem tűnik. Főzök, mosok, takarítok, meg mellette tanulok. Az egy dolog, hogy lóf......t se csinál, de legalább arra vigyázna amit én megcsinálok.
Este is evett, ma reggel meg az égig ért a mosatlan a konyhában, ez is egy dolog, de akkor legalább vízet engedne bele!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Persze amikor ezt szépen előadom (tényleg szépen) akkor vérig sértődik mint egy szaros gyerek. Na, meg jön az a hülye kérdés amitől a falra mászok: Minek csinálod??????? Annak egy nagy ló...-nak, mert bántja a szemem a kupi, mert, ha nem mosogatok el, nem férek el a konyhában....stb. stb. Most legszívesebben bevágnék egy felest!!!!! Norbi alatt lehet???? Na, mindegy egyben biztos vagyok, bort lehet inni és fogok is, bár lehet, hogy fejre állok egy fél kortytól is, mert nem ittam 1001 éve!!!
Ezt most jól esett kiírni magamból. A hétszázát neki!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!

Drágák vagytok:))) Egyből jobb kedvem lett. Nem dühöngök, mert nem éri meg:)))) Az utolsó csepp az volt, hogy felhívott, hogy és akkor most mi van, ha ott a mosatlan?!?!?!? Végül is semmi. Megfogadtam, hogy teszek rá, vagy nem mosom el, vagy ledobálom az edényeket a másodikról, vagy kiszedjük az összes tisztát a szekrényből aztán, ha majd nem lesz miből enni.... ááááá ez sem jó, venne műanyag- v. papírtálcát:))))))))))
Iszogattam egy kicsit, fincsi borocskát:))) Még jól is esett, lassan dalolok:))) Ja, és kisikálam a kádat, mert ha én nem........:))))))))

Ti csak ne panaszkodjatok. Az én drágám holnapután itthagy engem, elmegy sielni a haverokkal egy hétre (márciusban majd megint) és meg megyek a szájsebészhez műtétre. Gondoltam és meg kibulizom magam szombaton nélküle, de feldagadt pofával nem fog menni.

Sziasztok!

Tegnap, ugye tanácsokat osztogattam Vikinek (level-en). Most pedig nekem van szükségem rátok.
Tegnap az történt, hogy tök egyedül voltam otthon (család elutazott). Megkértem a barátomat, hogy jöjjön át, ja 4 éve járunk. Este tizenegykor jött át, én meg kivágtam a cirkuszt, hogy most már inkább húzzon haza, elég durva lehettem. Aztán persze ottmaradt és szó nem esett többet a dologról, én még is szarul éreztem magam. Ma felhívtam, hogy mi van, mit csinál stb. Aztán ártatlanul megkérdeztem, hogy nagyon haragszik-e. És ő azt válaszolta, hogy ez volt az utolsó eset. Ezt merte mondani nekem. Kicsit letörtem. Mégis azt gondolom, hogy ez a dolog nem csak az én hibámból történt.
Most nem tudom mit tegyek? Pitizzek neki? (nem nagyon, csak kicsit) Várjam, hogy ő hívjon? Vagy borítsunk fátylat a dologra, mintha mi se történt volna?
Az az igazság, hogy néha előfordulnak ilyen viták közöttünk, szinte semmiségeken. Másfél - két hónapig elvagyunk és akkor egyszer csak van egy cirkusz (nem kell nagy cirkuszra gondolni), utána persze minden rendben. De kérdem én meddig lehet ezt csinálni? Van ennek így értelme?

Szia:))
Az a helyzet, hogy ez nagyon nem könnyű. Tudod nálunk is vannak ilyen cirkuszok, mindig akkor amikor azt hiszem, hogy minden rendben van, és én vagyok a Világ legboldogabb embere. Aztán lenyugszunk és minden megy tovább. Én is sokat gondolkodtam azon, hogy ennek így mi értele?!?!?!?
Aztán úgy döntöttem próbálok nyugis lenni, nem veszekedni, nem kiborulni, érzéseimnek -ha ilyen viharos- nem hangot adni. Minden szépen csendben ment, aztán ismét nagyon nagy balhé volt, persze megint miattam. A vége az lett, hogy azt mondta, Ő ezt nem akarja így tovább, mert ez így nem élet. Azt hittem belehalok, de én keresetem magamnak. Elkezdtem csomagolni (együtt élünk) végül nem engedett el..... Akkor láttam be, hogy egy nagy marha vagyok, mert azt teszem tönkre akit a Világon a legjobban szeretek, akitől rengeteg mindent kaptam, akire azt mondhatnám, hogy 25 év alatt vágytam.
Azóta sok minden változott. Megtanultam uralkodni magamon, engedni és úgy szeretni ahogy azt Ő szeretné. Most azon "dolgozom", hogy minden rendben menjen, hogy újra az a nő legyen mellette, akibe beleszeretett, ne egy hisztis, dühöngő pi...a!
Már nem veszekszem, tudok nagy levegőt venni, engedni. Nem csak miatta magam miatt is. Ha ideges vagyok tornázom, vagy elvonulok a másik szobába, de nem ordítozok, az olyan primitív.
Az én ötletem: érezze, hogy szereted, de adj Neki időt. Szüksége van rá, hogy megnyugodjon, mert, ha most piszkálod, csak rontasz a helyzeten...

Helló!

Olyan dolgokat írtál, hogy egészen elérzékenyültem, még jó, hogy nincs senki az irodában...
Érdekes, nálunk is nagyon hasonló a dolog. Tényleg őt szeretem a világon a legjobban. És olyan is volt, hogy nem engedett elmenni.
Csak én még nem jutottam el odáig, hogy uralkodja magamon, pedig itt lenne az ideje. Én is azt gondolom, hogy mostmár nem egy mosolygós, jókedvű lány jelenik meg előtte, ha rám gondol, hanem egy hisztis tyúk. És ezen változtatni kell és változtatni is fogok.
Pénteken együtt elutazunk a barátainkkal. Azt gondolom, hogy addig telefonon tartjuk a kapcsolatot, nem beszélünk a dologról és egy felejthetetlen hétvégét töltünk együtt :-)
Köszönöm, hogy írtál. Mert látom, hogyha van akaraterőnk és kitartásunk akkor mindent el lehet érni, kicsit olyan ez mint a fogyókúra :-)))))

:)))) Rá kellett jönnöm, hogy sokszor rajta éltem ki magam, ma már a tornán. Nehogy azt hidd, hogy könnyű nem szólni vagy nem ordítani, de nem szabad. Azért felesleges együtt lenni, hogy egymást bántsuk. Gyűlik-gyűlik aztán már csak azt érezzük, hogy nem érzünk semmit a másik iránt... eddig meg nem szeretnék eljutni. Én egy csomó jó dolgot elrontottam kettőnk között, de helyre kell rakni. Tudod, még most is sírhatnékom támad, ha eszembe jut, az amit már nem egyszer mondott: "ha nem lennél ilyen már rég a feleségem lennél.." És ezt én értem el magamnak, pedig Ő az egyetlen akinek az asszonykája lennék:))))

Hát elhiszem, hogy azt a mondatot nem könnyű elfelejteni.
De én azt gondolom, hogy ha így együtt vagytok és te ilyen okosan csinálod a dolgokat, akkor előbb utóbb a mondat így fog hangzani: "ilyen vagy, így szeretlek, ezért vagy a feleségem" :-)
Egyébként én úgy gondolom, hogy nem csak én vagyok a hibás a kettőnk közötti feszültségekben.
Hiszen én tudom, hogy cirkuszolok, nyafogok mindenért, DE NEM OK NÉLKÜL.
Nagyon ritkán találkozunk: péntek este tizenegytől vagyunk együtt vasárnap tizenegyig. És ez így megy már kb. 2 éve. Elég monoton nincs benne semmi vákltozaztosság. Ja és ő dolgozik tizenegyig én már fél nyolckor otthon vagyok.
Nem mentünk még el nyaralni egy hétre soha, mert ő nem hagyhatja ott a munkáját ennyi időre (saját vállalkozó, de van három alkalmazottja)
Hétvégeken is egyre ritkábban megyünk valahova. Ami annyira nem zavarna, ha nem az anyukájával lakna egy kertben. Így minden szombat-vasárnap ugyanolyan reggeli, ebéd, vacsi anyukával, program semmi, kettesben levés semmi. Ja és a legfontosabb, hogy az ő részén (külön szoba, konyha, fürdőszoba) állandóan én takarítok. És mint látod van külön konyhája mégsem főzhetek én vagy kettesben. És azt se kérdezte meg még soha (csak nagyon az elején), hogy odaköltöznék-e. Pedig megtehetnénk anyagilag is és családilag is.
Hát ez a nagy helyzet. És emiatt gondolom azt, hogy ha én kéthavonta cirkuszolok egyet, akkor az belefér.
Persze tudom, hogy akkor mindig csak ez a cirkusz fog az agyába lenni. Nem az, hogy milyen jó velem és örülne, hogyha együtt élnénk..
Szinte már egy 22-es csapdája ez az egész.
De okos enged, úgyhogy okos leszek és megváltozok és szép lassan kiderüól, hogy akkor mi is lesz ebből a kapcsolatból. Elvégre, ha látja, hogy aranyos vagyok és kedves, biztosan igyekezni fog a kedvemben járni.
Hát kicsit hosszúrea sikeredett, de azért remélem érthető a dolog.
Na ideje egy kicsit dolgozni.

Csajok!
Én, a tapasztalt 30 éves róka, annyit mondhatok, hogy hangulatember vagyok és néha féltékeny és néha szeretek üvöltözni és kiadni magamból a dühöt. Jó néhány kapcsolatom tönkre is ment emiatt, de most valahogy lehiggadtam, okosan csinálom a dolgokat. Semmi értelme üvölteni, megérti, ha szépen mondom. Mondjuk ehhez olyan nyugis pasi kell, mint a párom, aki néha nem nyugis, tök feszült. Ilyenkor 3 perc alatt lenyugtatom és ez olyan jó!!!
Higgadtnak kell lenni és átgondolni a helyzeteket, mert lehet hogy egyik sem olyan tragikus, csak épp úgy fogjuk fel...

Tigris,
szerintem ne kallgasd el a 7végén a problémákat. Ez éppen jó idő lenne arra,h megbeszéljétek! Szerintem....
Ki kell adni a negatív érzéseket,mert különben csak gyűlnek,gyűlnek.
S ha ezt nem kiabálva,sértődötten teszed, még hálás is lesz érte! :-)

Köszi Csajok!
Nagyon kedvesek vagytok, hogy így ápoljátok a lelkemet. Úgy tűnik nekem, hogy azt kell tennem amit a szívem diktál: tehát mindent megbeszélni a negatív dolgokat is, de csak szépen, nyugiban.
Lehet, hogy este megint talizunk...
Holnap jövök és elmondom, hogy mi történt!
Puszi mindenkinek

Kösz, hogy érdeklődsz :-)
Nem, nem taliztunk és ma sem fogunk. De nem mintha valami gáz lenne, minden a legnagyobb rendben.
Telefonon olyan volt, mint máskor. Sőt talán kicsit aranyosabb és kedvesebb meg vicesebb.
Holnap reggel nyolckor már indulunk, tudod a hosszú hétvége, de sajna külön kocsiban fogunk ülni. De a szoba az csak a miénk :-))))))
Elterveztem, hogy minden remek lesz és nem hagyom, hogy bármi is elrontsa a kedvem.
Szóval tele vagyok optimizmussal és semmi sem törheti le.
Puszi és jó hétvégét!
Ui.: hétfőn jövök és mesélek

Mivel mindig okos dolgokat szoktatok mondani, írok valamit aztán majd megnyílvánultok:))))))

Szóval aki régebbi olvasó, az tudja, hogy régebben gondjaim voltam a féltékenységem miatt. Mára úgy ahogy sikerült legyőznöm......
Mostanában minden szép és jó. Csupa-csupa boldogság, szerelem. Semmi veszekedés, hangos szó.
Viszont a héten egyedül leszek itthon (reggel megy este jön-suli) Most meg jár az agyam a marhaságokon. Azon, hogy régebben (nem is olyan rég) egy banya voltam, mindig kiborítottam, veszekedtem, féltékenykedtem... és mi van, ha megismer egy aranyos, kedves csajszit, aki nem banya, aki egy kedves kis tündér, és rájön arra, hogy Vele talán jobb lenne mint velem, mert az egy dolog, hogy most virágos rét, és rózsaszín lufi minden, de ez nem volt így mindig.....
Jó hülye vagyok, igaz?

Szia!

Mindenképpen szerintem a legfontosabb, hogy TE bízz magadban! Gondolj arra, hogy most veled van, téged választott és ezt a kapcsolatot nem fogja felrúgni, holmi kis bizonytalan kapcsolatért.
És azt is gondolom, hogy eleget bizonyítottál neki azzal, hogy legyőzted a saját korlátaidat és az ő kedvéért megváltoztál (nem hisztizel, nem féltékenykedsz, stb)
Próbáld magad lefoglalni: torna, pletyi a barátnőkkel, esedékes családlátogatások, mozi, kiállítás, relexálás, stb És akkor nem fog állandóan az lenni a fejedben, hogy vajon kivel mit csinál!
Egyébként ne izgulj, mert biztos, hogy nem csinál semmit. Én is járok főiskolára: ilyenkor hétfőtől péntekig egy másik városban lakom a barátnőimmel. És eszünk ágában sincs pasizni. Inkább beszélgetünk, pizzázunk, ja és hát tanulunk.
Szóval fel a fejjel, nem lesz semmi gáz :-)
Puszi

Az a helyzet, hogy ilyen sulis héten vesztünk össze, és már előlre rosszul vagyok... lehet, hogy ezért félek, mármint a veszekedés miatt..... Tény, hogy akkor olyan balhé volt, hogy még!!!! Kicsit kiborultam, bár ezt lehet arra fogni, hogy már 2. napja 39 fokos lázam volt...., de most nem tudnám mire fogni:))))))

én is nagyon féltékeny voltam régen ,jeleneteket rendeztem ,nekem úgy sikerült leküzdenem ,hogy arra gondoltam azért választott mert jobbnak tart a többinél ,és jobbnak is kell maradnom szóval nem leszek hisztis, sértődös picsa mint sok más. Ezt mondogasd magadnak , beválik.!!!!

Hát azt nem tudod megakadályozni, drága. Én mindig megnyugszom, mikor rájövök, hogy ha mi nem együtt kell hogy leéljük az életünket, akkor előbb-utóbb így vagy úgy szétmegyünk és akkor ez így jó. Egyeül nem maradok, nem félek. Persze kikészülnék ha találkozna egy szebb, okosabb, fiatalabb bigével, de ha lecserél másra, akkor nem én vagyok a megfelelő.
Amúgy meg nem könnyű jobbat találni, úgyhogy ne aggódj. Mindenki tök zárkózott és tele van a világ hülye pi...kkal. Első látásra meg nem esik bele senkibe! Te csak légy nyugodt önmagad!

Oldalak

Tartalommegosztás

Feliratkozás Subscribe to promoted content csatornájára