Merjem, vagy ne merjem?! – Tévhitek a lowcarb diétákról | lowcarb magazin

Merjem, vagy ne merjem?! – Tévhitek a lowcarb diétákról

Merjem, vagy ne merjem?! – Tévhitek a lowcarb diétákról Ahogy az alacsony szénhidráttartalmú, azaz a lowcarb táplálkozás egyre népszerűbbé válik, úgy vetődnek fel sorra kérdések és vádak – legtöbbször olyanoktól, akik soha nem mélyedtek el túlzottan a szénhidráttudatos étkezésre vonatkozó írásokban. A teljesség igénye nélkül álljon itt pár információ azok számára, akik még nem mertek hozzáfogni, vagy kételkednek az ilyen diéták egészségre gyakorolt hatásában.

1. tévhit

A lowcarbbal táplálkozók nem ehetnek zöldséget, gyümölcsöt.

A lowcarb diéták nem zárják ki ezeket az ételeket. Még a legszigorúbb (Atkins) diéta legelső fázisa is kifejezetten előírja napi 1/2 - 3/4 liter nyers zöldség fogyasztását, ami gyakran jóval több, mint amennyit a diéta előtt fogyasztottunk. A gyümölcsöket – 10-15 kg súlyfeleslegnél – mindössze 2 hétre kell száműznünk, ezután fokozatosan kerülhetnek vissza az étrendbe. Néhány lowcarb diéta még ennyi megkötést sem ad, már a kezdeti fázisban engedélyezi bizonyos gyümölcsök fogyasztását. A fő „ellenségnek” a finomított szénhidrátok számítanak: cukros ételek, finomliszt, hántolt rizs, stb.

2. tévhit

A ketózis / lipolízis veszélyes.

Az ezzel kapcsolatos zűrzavar gyakran abból ered, hogy összekeverik a ketoacidózis nevű állapottal. Ez cukorbetegeknél fordul elő, többek között igen magas vércukorszint esetén, ami – lássuk be – pont az ellentéte a lowcarb diétázók alacsony vércukrának.

A ketózis része a normál anyagcsere-működésnek, és a bevitt szénhidrát hiányában a zsírbontás melléktermékeként keletkező ketonok a szükséges energia 90 %-ával képesek ellátni a testet, ezen belül az agy energiaszükségletének a kétharmadát is fedezik [Barnes RH et al, J Biol Chem, 1939;131:413-23]. Mellesleg a legtöbb ember testében napi rendszerességgel megy végbe ketózis: éjjel, alvás közben. Ettől csak az éjszakai nassolók fosztják meg magukat, de az eredmény ott meg is látszik. Szóval a ketózis teljesen normális, és jótékony.

3. tévhit

Az alacsony szénhidrátbevitel árt az epének.

Lehengerlő mennyiségű tudományos bizonyíték támasztja alá, hogy az epekő (az epeproblémák túlnyomó részének forrása) akkor jön létre, amikor nincs elegendő zsírbevitel. Nem szénhidrát, zsír. Ennek az az oka, hogy az epehólyag nem húzódik össze zsír nélkül, és ekkor az aktivitás hiányában az epesók kikristályosodnak. A lowcarb diéta során jóval több zsírt fogyasztunk, mint a „hagyományos” fogyókúrák alatt, tehát nem valószínű, hogy ez káros hatással lenne az epére.

4. tévhit

A sok fehérje árt a vesének.

Ez valószínűleg azért terjedt el, mert akinek beteg a veséje, annak nem szabad egy bizonyos mennyiségű fehérjénél többet fogyasztania egy nap. Egészséges emberek esetében számos vizsgálat bizonyította már be, hogy a kisebb mennyiségű és növényi eredetű fehérjét fogyasztó vegetáriánusok veséje pont annyit romlik a kor előrehaladtával, mint a nagyobb mennyiségű, állati fehérjén élő embereké. Németországi kutatók azt is kimutatták, hogy a rendkívül nagy mennyiségű fehérjét fogyasztó testépítők vesefunkciója nemhogy nem romlott, de jobb is volt az átlagnál. Tehát egészséges vese esetén egyáltalán nem ártalmas a sok fehérje fogyasztása.

5. tévhit

Lowcarbbal csak vizet veszít az ember, azért olyan gyors a fogyás.

Ez a kedvencem. Mindenki veszít némi vizet is, amikor zsírt veszít, és a lowcarb diéta sem kivétel ez alól. De valószínűtlennek tartom, hogy néhány ismerősöm, akik sikerrel fogytak az alacsony szénhidrátbevitel következtében, 25-30 kiló vízfelesleget cipeltek volna magukon...

A vízvesztés két módon történik. Először is, amikor lecsökkented a szénhidrátbevitelt, lemegy rólad némi fölösleges folyadék. Ez egyénenként változó, általában 1-4 kg közötti mennyiség. Minél több a súlyfelesleged, annál több vizet vesztesz az első héten. Mivel sok magas vérnyomással küzdő ember hirtelen a normál érték felé kezd közelíteni már a diéta első hetében, ez a vízvesztés inkább jótékonynak tűnik, mint valami káros dolognak. Akik csalnak a diétában, néha azon kapják magukat, hogy míg aludtak, 2 kilót híztak. Ilyenkor a leadott vízmennyiség jön vissza. Más diétán levő emberek is gyakran ennyi vizet veszítenek.

A másik mód, ahogyan vizet vesztünk, a zsírral együtt történik. Minden zsírmolekula több vízmolekulához kapcsolódik. Ahogy bomlik a zsír, ürül a víz is. De ennek semmi köze a lowcarbhoz, ez igaz bárkire, aki zsírtól szabadul meg.

6. tévhit

Muszáj szénhidrátot enni, mivel az agy és az izmok működéséhez ez elengedhetetlen.

Az agy és az izmok működéséhez az előállított glükózra van szükség és nem a bevitt szénhidrátra. A glükóznak csupán az egyik forrása a szénhidrát, viszont a test az elfogyasztott zsírból és fehérjéből, valamint az elraktározott hájból is könnyedén állít elő glükózt.

Mindenki különböző, és bizony, bele telik némi időbe és kísérletezésbe, mire rájössz, neked mi működik legjobban. A lowcarb diéták során egyrészt az elfogyasztott szénhidrát mennyiségére, másrészt a minőségére kell figyelni.

Nem minden szénhidrát egyforma. A legtöbbet megemészti a test és glükózzá alakítja. Ugyanakkor vannak olyan szénhidrátok, amelyeket megemészt a test, de nem alakítja glükózzá, és olyanok is, amelyeket meg sem emészt a test (mint például a rost, ami végül kiürül). Ez az utóbbi két típus nem befolyásolja a vércukorszintet, így főleg ezeket fogyasztjuk a diéta során.

 

Ha valaki szeretné megtudni, mitől működik a lowcarb táplálkozás (mert az eredményességéhez nem fér kétség), érdemes elolvasni egy-két ezzel foglalkozó könyvet, és valódi adatok birtokában eldönteni, neki segíthet-e. Rendkívül sok embernek segített már.